Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

lep] Ambrus, Sebestyén [sebestyen] István, Nyerő [Nyerew] György, Horváth [horwath] György, Kovács [kowach] Márton fia István, [ . . . ] Fülöp, Nyerő Balázs, András, Ágoston, Forgács [fwrgach] Lukács, Szabó [Zabo] Gergely, Szőcs [Zewch] Albert, Csekő [Chekew] Mihály, Sas [Saas] Albert, Bangó [Bangó] Balázs, Nike [Nyke] János, Kakas Péter, Fodor János., Kun Benedek, Szaltós [Zalthos] András, Csekő Antal, Simon Péter, Kuti[Kwthy] László, Szőcs Barnabás, Simon Balázs, Bakó (?) [Bakow?] Bálint, Földes [feldes] Péter, Szegedi [Zeggedy] János, Petrók [petrok] Péter, valamint Simon Balázs, Nemzetes Kallói Lőkös [lewkews de kalló] János Mezőtúr mezővárosban [in oppido Thwr] lakó jobbágyai, Kallói Lőkös János saját parancsa alapján, a Külső-Szolnok vármegyében lévő [in Comitatu Zolnok exteriori], az említett panaszos [remeték] Csudabala [Chwdabala] nevezetű falubirtokának határain belül, három részből álló tüskés erdejéhez nyomultak és ott az erdőt nagy darabon kivágták és amikor bizonyos Boldor János a mondott panaszos [szerzetesek] ugyanazon Csudabala falubirtokban lakó jobbágya a fák ily módon való kivágásától el akarta tiltani az említett Lőkös János jobbágyait, akkor a mondott Lőkös János jobbágyai fegyveres kézzel [manibus armatis] rárontottak az említett Boldor Jánosra [ . . .]; Emiatt küldjétek ki az embereteket hiteles bizonyságként, együtt [— — ] vagy Farnosi [de farnos] Ferenccel, vagy Szajoli Thusz [Thwz de Zayol] Andrással, vagy Lőrinccel, vagy Nagyrévi [de Naghrew] Benedekkel és más jelenlévőkkel, A királyi ember először tudakolja az előre bocsájtottak valós igazságát, az említett Kallói Lőkös Jánost pedig — a jelzett panaszos [szerzetesek] ellenében - idézze onnan a perbehívás harminckettedik napjára [1484. június 26-ra], a személyes jelenléti bíróságunk elé és a jelentő-, a beidéző-, valamint a felterjesztő levelek sorozatával együtt az idézettek és az előálltak neveit az említett határidőre [ . . . ] hűségesen megírjátok; Kiadatott Budán a Szent György mártíromsága ünnepe előtti, legközelebbi ötödik napon [április 22-én, csütörtökön], az Űr 1484-dik évében ; Csudabala Békés vármegye területén feküdt, de közigazgatási szempontból Külső-Szolnok vármegyéhez volt átkebelezve a budaszentló'rinci szerzetesek kérésére. Az átkebelezés nem sokkal később megszűnt, mert a szerzetesek a szomszédok örökös zaklatása miatt túladtak Csudabalán. A papír kitörése miatt egy, vagy két név nem olvasható ki. Vagyis az országbíró személyes jelenléte ele. Itt 8,5 oklevélsort hagytunk ki a budai káptalan 1484. június 2-án kelt és a királynak címzett jelentéséből. Ebből kiderül, hogy a nyomozást, mint királyi ember Szajoli András (de Zayol) végezte, Kelemen káptalani bizonyság jelenlétében. Az előadottakat igaznak találták és Kállay Lőkös Jánost - a garázdák földesurát - Tiszavarsányból megidézték az országbíró elé 1484. június 26-ra. 278