Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

Kiadatott [Szolnokon], a törvényszék helyén a Kegyelmes Krisztus megtestesülésének [az Űrnapjának] az ünnepét követő legközelebbi második napon [június 20-án, hétfőn], az Úr 1468-dik évében" Az oklevél eddig kiadatlan. Eredeti, kitűnően olvasható, az alján három kis gyűrú'specsét átnyomata látszik. Aláírása a következő: „Demetrius de Tur et Thomas de feldes vicecomites de Zolnok exteriőre et duo Judices Nobilium de eadem."6 OL DF 265.757 Itt egy ismeretlen ügyről van szó, amely előzőleg már a királyi kúriát is megjárta, ahonnan visszaadták a megyének, majd a megyei bíráskodás elől úgy tértek ki a felek, hogy választott bíráskodásra ígérték magukat, de nyilván a vétkes fél távolmaradása miatt ez is meghiúsult. így került a dolog a királyi személyes jelenlét bíráskodása elé. A kimenetelt nem ismerjük. 21. Külső-Szolnok vármegye alispánjának bizony ságlevele egy nagypói ló ellopásának nyomozásáról 1470. május 28. „Gyalui [Gala] Vas nevezetű [vas dictus] Antal Külső-Szolnok megyei [de Zolnok] alispán és az ugyanoda való két szolgabíró adjuk emlékezetül; Hogy Nagypói [de Nagpo] Jakab személyesen elébünk jőve gondoskodott nekünk jelenteni a következőket, Miszerint egy bizonyos Radiszló [radislo] László, együtt a Homok nevezetű szállásban [in descensu homok vocata] lakó népekkel, jogtalanul, illetéktelenül és hatalmaskodás útján — ugyanazon panaszos, Nagypói JaAz aláírás magyarul: „Túri Demeter és Földes Tamás külső-szolnoki alispánok, valamint az ugyanodavaló két szolgabíró." A gyalui Vas-nemzetség - jelen ismereteink szerint - ekkor tűnik fel először Külső-Szolnok vármegye közéletében. A nemzetség nemesi előneve a Gyalun (ma Kungyalu) volt rezidenciájukon alapul. A Radiszló név rácok jelenlétére utal, akik a század elején települtek Külső-Szolnok megyébe. Telepítésüket - 1427. július 19. után - Brankovics György rác despota és magyar nemes végezhette, aki Külső-Szolnok vármegyében maga is birtokolt (Mezőtúrt és Tiszavarsányt), ugyanakkor pontosan nem ismert jogosultságokkal rendelkezett az egész megyében. Például a főispán személyére ő tehetett javaslatot a királynak. (PESTY Frigyes: Brankovics rácz despota birtokviszonyai Magyarországon és a rácz despota cím. Bp. 1877.) Későbbi - 15-16. századi oklevelek - Homokszállásnak írják, ami azt sejteti, hogy kun település volt. A múlt század közepétől készült megyetérképek egészen 1922-ig ,,Homok" néven tüntetik fel, Cibakházától délkeletre. Vasútállomása is van. Érdekes módon az 1980-ban készült földrajzinév-térképen nyomát sem lehet találni. 273