Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.
is, míg (az egyenlet negatív előjelű tagjainak megfelelően) a cigány tanulók előzetes óvodáztatásának (x^) és az óvodában visszamaradt összes tanuló (x R ) arányának növekedése csökkenti azt. Tisztább képet kaphatunk a következő meggondolás után: az iskolaéretlenség miatt óvodában visszamaradt összes tanuló aránya (xj átlagosan több mint a háromszorosa a visszamaradt cigány tanulók arányának (XQ). (Lásd: 1. sz. táblázat!) Ezzel szemben az (1) egyenletben x^ együtthatója (0,40) kétszerese sincs xg együtthatója abszolút értékének (0,23). Ezért az (1) egyenlet aláhúzott része együttesen nagy valószínűséggel negatív, vagyis az iskolaéretlenség miatt 1. osztályba be sem jutottak arányai együttesen csökkentik a cigány osztályismétlők számát, arányát. (Ez egyébként a várt összefüggés.) Az (1) egyenlet azonban éppen azzal mond többet a puszta heurisztikus sejtésnél, hogy bizonyítja: ahol viszonylag sok cigány tanuló marad viszsza az óvodában, ott (ennek ellenére) még mindig több lesz a cigány osztályismétlő is. Azt azonban igazolja az előbbi okfejtés, hogy a nem cigány tanulók esetében (és összességében is) a normál helyzet áll fenn, tehát ha ,,elég sokan maradtak vissza az óvodában, akkor már kevesebb a nem cigány (és az összes) osztályismétlő. Az egyenlet együtthatóiból azonban nem lehet következtetni az egyes tényezők relatív jelentőségére, hiszen az egyes változók értelmezési tartománya más és más. Ezt az ún. ,,path-együtthatók" adják meg, melyek ez esetben a következők: P 2 =0,42; p 3 =0,67; p 6 = - 0,48; p 8 = - 0,37; p 9 = 0,33. E szerint első látszatra a legnagyobb pozitív hatása a cigány osztályismétlők arányára a cigány tanulók aránya van, mivel P3 a legnagyobb abszolút értékű path-együttható. A szignifikancía-vizsgálat azonban azt hozta, hogy a 3 pozitív együtthatós tényező hatásának különbsége még p - 10 %-os szinten sem szignifikáns. Hasonlóan ugyanilyen mértékben nem szignifikánsak a különbségek a negatív együtthatójú változók hatásai között sem. A különböző előjelű együtthatós változók hatása között viszont p = 0,5 %os szignifikáns különbség van. így tehát megbízhatóan csak arra lehet következtetni, hogy az x 2 , X3 és x^-cel jelölt tényezők növelőén (pozitívan), az X5, xg-cal jelölt tényezők pedig csökkentőén (negatívan vagy másképp: depresszíven) befolyásolják az xj értékét. Együttesen ez a meghatározottság 62,9 %-os, melyet a már említett, többszörös determinációs együttható ad meg. Lehetőség van arra is, hogy a többszörös determinációs együtthatót a path-együtthatók segítségével felbontsuk. Ezt tartalmazza a 6. sz. táblázat. Ebből a táblázatból nem volna nehéz kiemelni a legjelentősebb tételeket. De könnyű belátni, hogy egy-egy változó hatása 5 helyen jelenik meg a táblázatban (szoros kapcsolatban a többi változó hatásával). így egy-egy adat alapján itt érdemi következtetéseket nem lehet levonni. Aki azonban veszi a fáradságot, az ellenőrizheti, hogy a változók közül mechanikus számolással (a közös hatásokat egyszerűen kétfelé osztva) ezen a módon is az x^ domináns, pozitív hatása lesz az eredmény. Ugyancsak kiemelkedik xj-re való negatív hatásával a változók közül x-r. Igaz, hogy ez a SVÁB János: Biometriai módszerek a kutatásban. Bp. 1973. 319. 12 l ~ Uo. 236
