Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.

tanulók aránya a legszorosabb pozitív összefüggésben azzal van, hogy milyen arányban vannak cigány tanulók a település első osztályaiban. Ez meglehetősen triviális kapcsolat, melyet már az előző fejtegetésekből is lehetett sejteni. Közel azonos nagyságrendű pozitív kapcsolata (r = 0,6-0,7) van az osztályt ismétlő cigány tanulók arányának az előzetes óvodáztatásban részesült cigány tanulók arányával, az összes osztályt ismétlő arányával, az óvodában visszamaradt cigány gyermekek arányával és a veszélyeztetett tanulók arányával. Ezen összefüggések közül a cigány tanulók különböző mutatóinak kapcsolatát feltételezhetően az magyarázza, hogy mindegyikük valamelyest összefügg a településen levő összes első osztályos cigány tanuló arányával. Ezt a 3. sz. táblázat 3. hármas sora, ül. 3. oszlopa jelzi is. A 3. sz, táblázat 3. oszlopában és 3. hármas sorában három esetben markánsan látszik a korrelációs együttható abszolút értékének monoton növekedése, azaz az összefüggés egyre szorosabbá válása az eltelt 10 év alatt (R2 3; R, A\ R3 5)- Ezek szerint egyre erősebb tendencia lett, hogy a cigány tanulók magas (alacsony) első osztályos arányával együttjár a cigány tanulók előzetes óvodáztatásának magas (alacsony) aránya (1990/91-ben R3 g= 0,967), de összességében az előzetes óvodáztatás alacsony (magas) aránya (1990/9Í-ben R3 4= -0,689) és az osztályt ismétlő tanulók magas (alacsony) aránya is (1990/9l-ben R

0 3- 0,648). Közérthetőbben: 1990/91-re felerősödött, hogy az előzetes óvodáztatás ott alacsony (magas), az osztályismétlés ott magas (alacsony), ahol sok (kevés) a cigány-tanuló. Sajnos ezek az adatok a cigány tanulók fokozódó szegregálódásának jelei! Igaz, az viszont mindenképp kedvező - és a cigány tanulók óvodáztatásában az utóbbi évtizedben elért eredményeinkre utal —, hogy a cigány tanulók előzetes óvodáztatása 1990/9l-ben a cigány tanulók arányával mutatja a legszorosabb pozitív kapcsolatot (R-, •-= 0^67). A 3. oszlop és a 3. hármas sor további konzekvenciáit az olvasóra bízom, a legmarkánsabb levonható következtetések az előbbiek voltak. A 4. oszlop és a 4. hármas sor korrelációs együtthatói elemzésénél is csak az időben erősödő tendenciákat részletezem. Megállapíthatjuk, hogy — a már tárgyalt Ro 4-en kívül — még három olyan együtthatót is találunk itt, amelyek az idővel egyre szorosabbá váló kapcsolatra utalnak (R-> 4

; R

4 ^', R4 7). Ezek szerint egyre jellemzőbbé vált, hogy ahol magas (alacsony) az óvodáztatasi arány, azzal együttjár, hogy az osztályban alacsony (magas) az osztályismétlési arány. (Ez triviális!) Ahol viszont alacsony a cigány tanulók óvodáztatasi aránya, azokon a településeken nincs vagy kevés a cigány tanuló. Az 5. oszlop és az 5. hármas sor korrelációs együtthatói csupán laza kapcsolatokra utalnak. A jelentősebb nagyságrendű és 1990/9l-ben is ismert — együtthatók monoton erősödést sem érzékeltetnek. Ez azt takarja, hogy a veszélyeztetettségi arány jelentősebb befolyással nem bír a vizsgált tényezőkre. Az azért a szignifikancia-szintet mindegyik vizsgált tanévben elérte, s így összességében megállapítható, hogy ahol sok (kevés) a cigány tanuló, ott sok (kevés) a veszélyeztetett tanuló is az osztályban. A 6. oszlop és a 6. hármas sor - még nem érintett - korrelációs együtthatói közül R, rj mutatott időben monoton növekedést. Ez azonban trivialitást takar, 6J/ mert azt fejezi ki, hogy ahol magas (alacsony)az előző tanévben óvodáztatott cigány 231