Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.
Q 1 nádat, Kunszentmiklóson pedig 1813-ban az elmaradt nádasok birtokos lakosok "' • 8 2 közötti „proportione kiosztásáról határoztak. Az árendált puszták nádját Alsószentgyörgyön sessiószám alapján, míg Karcagon rendszerint az árendaösszeg forintjai után osztották fel. II. 3. d. Szőlők A szőlők, illetve a szőlőtermesztés a Jászkun Kerületben a belterjes földművelés legígéretesebb kezdemény cinek tekinthetők. Tovább növelte jelentőségüket, hogy az irredemptusok számára viszonylag legkevésbé volt korlátozott a birtoklásuk, azaz osztásuk lazábban kapcsolódott a redempciós váltsághoz. így az anyagi felemelkedés leginkább számbajöhető eszköze volt. Alighanem ezzel magyarázhatók a tömeges szőlőföld kérések és jogtalan foglalások is, főként a Kiskunságban, ahol már a kezdetektől a legjelentősebb volt a szőlőtermelés. A redempciót követően sok helyen az irredemptusokat még dézsmáltatták szőleikről. Kiséren a tanács még 1748-ban rögzítette, hogy a földet nem váltó személyek továbbra is heteddézsmát kötelesek adni. Halason 1763-ban a szőlőföldek osztásának módozatait szabályozták. Kimondták, hogy „ennek utánna az ollyan Irrcdemptus lakosnak újonnan épült Szőllejek, kik tsak mostanában jöttének bé, Városunkban s mit egy darab időkig Commorálnak, annak utánna máshová költöznek, és Város Bírájának híre nélkül gyepűjeből fel törik, és építtetek confiscáltassanak, s ennekutánna a modo posteriam, senkinek ollyannak, a kik újj Lakosok, s még a városban semmit sem szolgáltak, újj Szőllőt építeni, s más egyéb földet nem szabad foglalni, különben ha tapasztaltatik, azonnal confiscál81 SZML Karcag, tan. jkv. 1811. okt. 23. 554. szám. 161. 82 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1813. jún. 120. 197. szám. 150. 83 SZML Jászalsószentgyörgy, Nyilasosztások, földosztályok iratai. 18-19. század. 84 BELLON Tibor: A nagykun mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII-XIX. szazadban. Kandidátusi disszertáció. A szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára (DAMNA): 3239-90. Karcag, 1990. 193-194. 85 86 Jól mutatja ezt az 1842-es vita Félegyházán, aminek végén a helyi tanács kinyilvánította, hogy amíg a tó'keföldek bizonyos mennyiség birtoklása után redemptusi jogokat adnak, addig ez a szó'ló'kre nem érvényes. Utóbb a Kerületekben is elfogadták, hogy a szőlő elvesztette redemptusi jogait, s nem jár utána közhaszonvétel. FEKETE János: A kiskunfélegyházi pusztakeresó'k és az alföldi parasztmozgalom. In: Bács-Kiskun megye múltjából. III. köt. Kecskemét, 1981. 88-89. GULYÁS Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban. In: Jubielumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. Kisújszállás, 1986. április 19-20. Szolnok, 1989.116. 22