Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.

bíró Irredemptusokk is lehetne osztani valamellj csekeljseget. Az irredemptusoknak adott kaszálók adásvételét a redempciós jogra hivatkozva számos helyen megtiltották. A XIX. század 20-as éveiben már mind általánosabb a birtoktalanok kaszálóosztásból való teljes kizárása, kezdetben aszályra, vagy egyéb időjárási problémákra való Idvatkozással. A kukoricaföldek osztásánál 1781-ben Kunhegyesen kimondták, hogy „amennyiben telik , az irredemptusoknak és zselléreknek is adjanak, hajárórnarhájuk van. Akinek viszont nincs, az csak legvégül részesülhet, a maradékból. Ugyanakkor a redemptusok részesedésének mértékét itt is a redempeió nagysága alapján határozták meg. Két év múlva az újabb osztás alapelveinek tisztázásakor a helyi tanács kimondta, hogy redempcióra, érdemre, s szolgálatra egyaránt tekintettel legyenek. Mikor 1787-ben Karcagon az irredemptusoknak kukoricaföldet nem osztottak, a határozatban is rögzítették, hogy ,,az Lakosoktúl kik vagy felibe adnák kapáni, vagy magok cselédei ellégtelenek lennének meg használására, magoknak szerezhetnek . A Kiskunságban a terragium 1794-es vitái során az a lehetőség is felmerült, hogy az irredemptusokat kukoricatermésük után is adóztatni kellene. Kisércn 1 809-ben a tanács kimondta, hogy irredemptusoknak ezután sem dinnye-, sem pedig kukoricaföldeket nem fognak osztani. 1787-ben a túrkevei tanács a korábban rétként és kaszálóként használt földeket az irredemptusok teljes kizárásával osztotta ki kender-, és dinnyeföldnek, ami ellen az utóbbiak fellebbezéssel éltek. Érveik szerint a felettes hatóság engedélye és jóváhagyása nélkül érvénytelen a földosztás, s tisztességtelen a közterheket jól teljesítő vagyontalanokat egyedüli földjuttatásukból kitúrni. Illéssy nagykun kapitány (pontosabban 1786-1790 között főszolgabíró), s a főhatóságok egyaránt megrótták a települést az önkényes lépés miatt, s az osztály kipótlását, vagy teljes megsemmisítését adták utasításba. 1785-ben Túrkevén a kenderföldek osztásakor már a redemptusok között is a szigorú birtokarányt érvényesítették. A 10 rovásnál (1 rovás = 22 Rh. Frt. váltságú föld) nagyobb birtokúak 28, az 5-10 rovásosak 18, az 5 rovás alattiak 12 öl, a járójószággal és szekérrel szolgáló irredemptusok 6, míg a gyalog szolgálók 3 öl földet kaptak. 1806-ban Kunszentmártonban a kenderföldek osztásakor ugyancsak 57 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1807. febr. 26. 2. szám. 135. 58 SZABÓ L. 1966. 21. BELLON Tibor: Karcag város gazdálkodása. (Földművelés.) A Damjanich lanos Múzeum Közleményei, 34-35. Szolnok, 1973. 194-195. 60 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1794. okt.l. 99. szám. 143. 61 SZML lászkisér, tan. ir. 1809. Capsa K. Faso. 15. No. 30. 62 ILLÉSSY János: Százesztendős dolgok. Nagy-Kunság, 1894. 1894. okt. 14. - nov 11. 63 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1785. nov. 12. 159. 19