Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

és törzsanyák számbavételét, törzskönyvezését is. Ez az Országos Törzskönyvelési Bizottság elvi szempontjai alapján történt meg. A törzskönyvezett tenyészanyag jobb értékesítését, a tenyészkosok könnyebb beszerzését szolgálta a Kamarának Debrecenben 1927-ben megtartott tenyészkosvá- 44 sara. A Kamara 1929-ben rendezte meg első gyapjúhozam versenyét. Közismert tény volt ugyanis, hogy főleg a kisebb juhászatokban az átlag gyapjúhozam igen alacsony volt. Ennek fő oka az volt, hogy a gazdák nyírás alkalmával nem mérték meg az egyes egyedek gyapjúhozamát és így az okszerű szelektálás elmaradt. A versenynél az ellenőrzés miatt nyírási ellenőrök működtek közre, akik minden lenyírt anyabirkának a gyapját lemérték és a négy kilogrammnál több gyapjúhozammal bíró egyedeket a Kamara által rendelkezésre bocsátott fülbélyegzővel látták el. 1929 márciusáig 14 ezer anyabirkát jelöltek meg 47 juhászaiból. A verseny célja az volt, hogy a Kamara Kerület gyapjúkatasztere elkészítéséhez szerezzenek információt és így kívántak megismerni a Kamara kerületben található gyapjak minőségét is. 1939 áprilisának második felében juhászképző tanfolyamot rendezett a Kamara WENCKHEIM JÓZSEF gróf kígyósi és DR. POLGÁR JÓZSEF tiszaderzsi juhászatában. Ennek előadói DR. CSÁSZÁR GÁBOR, a gyapjú minősítő intézet asszisztense és MACZEK JÓZSEF az OMTK szakembere, állatorvosok voltak. A két tanfolyam 126 hallgatót képzett ki. Itt ismerkedtek meg a juhtenyésztés, a gyapjúkezelés, a takarmányozás, a juhbetegségck és az ellenük való védekezés , továbbá a juhtej kezelése és a juhgomolyakészítés elemi, elméleti és gyakorlati ismereteivel. A tanfolyamok vizsgával végződtek. A jobb gyapjúárakra való hivatkozással propagálta a Kamarai kirendeltség a juhállomány fejlesztését a kerületben, annál is inkább tette ezt, mert több helyen megfelelő és kihasználatlan legelő állt rendelkezésre. Ugyanakkor felhívta az állattartó gazdák figyelmét az 1941. évi fésűs-gyapjas tenyészakcióra is. Állami támogatással Karcagon MER1NFORT nyers juhsajt készítő üzem felállítását tervezték, amelyről végül is letettek, mert nem volt meg a napi 500 liter juhtej a sajtgyár folyamatos üzemeltetéséhez. 44 OMK - 1927 . 189. 45 OMK 1929. 248. 46 TMK 1939. febr. - 10. 47 TMK 1939. ápr. - 7-8 48 TMK 1941. I. 18. 49 TMK 1941. II. 28. 194