Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

A vármegyei gazdasági felügyelőség megkereste azokat a Szolnok környéki gazdákat, akiknek hizlaldái alkalmasak voltak berendezésük és megbízhatóságuk révén a honvédség részére történő hizlalásra. A Kamara kezdeményezésére községi sertésoltótelepek létesítése ügyében tárgyalásokat folytattak Jászberényben az ottani Redemptus Közbirtokosság vezetőségével és Törökszentmiklóson a községi elöljárósággal. A telep kellő kihasználása, valamint az érdekelt gazdák részéről adandó mellékszolgáltatások tekintetében egyik helységben sem kapott kellő biztosítékot a Kamara, mert ez ilyen telepek kötött üzemétől idegenkedtek a gazdák. Ezek után a Kamarától engedélyt kapott a vármegyei kirendeltség arra nézve, hogy belátása szerint a vármegye bármely helységében folytathatott ilyen tárgyalásokat. Tiszaföldváron, Kisújszálláson, Túrkevén, Kunmadarason, Kunhegyesen és Dévaványán voltak meg azok a feltételek, de a telep jó kihasználása tekintetében Kisújszálláson és Dévaványán tették a leghatározottabb nyilatkozatokat. A Kamara úgy döntött, hogy a sertésoltó telepet Dévaványán építik fel. DR. SZALAY GYÖRGY kamarai főtitkár a község állatorvosaival megtekintette a község által felajánlott telephelyeket. Ezt követően eljártak a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Osztályánál a kérdés, az építés részleteinek tisztázása érdekében. Majd a kirendeltség közbenjárásba összehívták Dévaványa község képviselőtestületét, hogy az építés feltételeként szereplő közgyűlési határozatot megkaphassa a javaslat és az időközben beérkezett pályázatokat is elbírálják. Ezek után a vármegyei törvényhatósági bizottság elé került az ügy megtárgyalásra, amely előtt az alispán támogatólag foglalt állást. A javaslat megszavazása után a felettes szervekhez került az előterjesztés jóváhagyásra az állami hozzájárulási összeg mielőbbi folyósítása érdekében, melynek kiutalására hamarosan sor is került. A Kamara sikerrel közbenjárt 1941 január közepén az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosánál a magasabb súlycsoportba tartozó hízósertések kilogrammonkénti ír árának emelése érdekében. Végül is 1943. április 4-én kezdte meg működését a dévaványai sertésoltó-telep, melynek építési költségeit a Földművelésügyi Minisztérium viselte. A fenti időpontban került sor az ünnepélyes felavatására. A JUHTENYÉSZTÉS A sertés mellett a juh a másik olyan állatfaj, amelyet nagyon nehéz statisztikailag felmérni. Egyebek mellett az is szerepet játszik ebben, hogy a bárányozás tél végére, kora tavaszra húzódott, és így a statisztikai felvételnél számtalan zavaró körül32 TMK - 1941. II. - 28. 33 TMK - 1941. III. - 21-25. 34 TMK -1941. IV. - 20-23. 35 TMK - 1942. 32. 36 TMK- 1943. 23. és 27.