Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

Az 1920-as években általában magasabb volt az állomány száma, mint az 1930-as években. /1920-as évek : 54 ezres, az 1930-as évek : 50 ezres átlagot mutattak./ Az első világháborút közvetlenül megelőző évek állományára konkrét adatokkal nem rendelkezünk, de a grafikonon látható és 1924-ig tartó csökkenés az 1895. és 1911. évek felvételeiből adódik. A szöveges elemzések inkább egy elemi erejű állománynövekedésről adnak számot, amelyet nem befolyásolt sem a takarmányhiány, sem a dekonjunkturális meggondolás. Ez a háborúban elszenvedett veszteségek pótlását hajtotta végre, míg 1928-ra elérte a vármegyében nagyjából szükséges szintet. Kár, hogy erre pontos és hiteles statisztikai felmérésekkel nem rendelkezünk. Arra azonban utalni kell, hogy éppen ezek voltak azok az évek, amikor hazánkban is kedvezőek voltak a gépesítés fellendítésének feltételei. Ezt a lehetőséget azonban a vármegyében is elmulasztottuk kihasználni. 1928 után, tehát a gazdasági válság nyomása alatt, vette kezdetét az állomány 1930-ig tartó csökkenése, amikor az 1920-as évek átlaga alá süllyedt az állomány nagysága az 51 ezres számával. Ez ismét elemi erejű változást sejtet. Az agrárválság elhúzódó hatása is jól megfigyelhető a grafikonon. Az 1931. évi időleges emelkedés után a lassú és folyamatos csökkenés a válság hatására elmélyült üzemi problémákra is visszavezethető. Ezt a csökkenést megállítani csak az 1930-as évek végére a nemzetközi helyzet kiéleződése tudta. A katonai előkészületek miatt került sor a lóállomány növelésére is, amit mesterséges úton, pénzügyi kedvezmények révén értek el. Ez azonban olyan külső ok volt, amely nem lehetett tartós és nem vethetett gátat — csak ideiglenesen - a későbbiek során a lóállomány apadásának, majd jelentős összezsugorodásának. 1./ A lóállomány belsó' szerkezetének vizsgálata A 3. számú táblázat elemzése során egy ellentétes mozgásra figyelhetünk fel. Ugya nis az egész állomány apadása mellett a felnőtt lovak számának növekedése szembetűnő. Ezzel párhuzamosan a növendékállomány fokozatosan csökkent. A létszámcsökkenés tehát főleg a növendékállományt érintette. Annak összezsugorodását mutatja, hogy a tenyésztés célja az 1920- 30 -as években nem elsősorban értékesítésre, állomány szaporításra, hanem az állomány fenntartására irányult. Ez a törekvés a növendékállomány felszámolásával, illetőleg a minimális szükséglet kielégítésén túlmenő állomány csökkentésével járt. Ugyanakkor az 1930-as évek második felének törekvéseire, az állomány 1938-ban bekövetkezett ugrásszerű gyarapodására vetett fényt 32 a körülmény, hogy a fordulat tulajdonképpen már korábban, — 1935 -36 körül — bekövetkezett vármegyénkben, amikor megkezdődött a növendékállomány fokozatos gyarapodása, amely megalapozta az 193 8-3 9-ben már a statisztikai adatokból is kiolvasható általános létszámgyarapodást. 4 SZUHAY Miklós: Az állami beavatkozás es a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Bp. 1962. 214-215. 170