Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

TOLNAY GÁBOR A LÓ-, A SERTÉS- ÉS JUHTENYÉSZTÉS ALAKULÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT SZOLNOK MEGYÉBEN x A Levéltári Évkönyv két régebbi kötetében (ZOUNUK 5. és 6. kötet) áttekintettük megyénk szarvasmarha tenyésztésének történetét és többféle szempontok alapján elemeztük az állomány két világháború közötti alakulását. Összevetettük mindezt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ösztönző és irányító tevékenységével abból a praktikus szempontból is, hogy mindezek esetleg példaként szerepelhetnek a magyar mezőgazdaság mai privatizációja során. Most lehetőséget kaptunk arra, hogy folytatva a vármegye két világháború közötti mezőgazdasági termelésének elemzését, számbavegyük a lovak, a sertések és a juhok számának alakulását, az állományok belső szerkezetét , a tenyésztés rentabilitását. Ugyanakkor most sem kívánunk megfeledkezni a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tevékenységének bemutatásáról. A LÓTENYÉSZTÉS A lóállomány vizsgálatánál arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a vármegyei állomány inkább valamit csökkent, mint szaporodott. Ezt az 1. számú táblázat adatai tartalmazzák is. Ennek a csökkenésnek az oka nem egyszerűen a sajátos magyarországi viszonyokkal magyarázható. Sokkal átfogóbb összefüggései vannak. A mezőgazdaság gépesítésének első nagy hulláma az első világháború után bontakozott ki. Mindez az 1. számú ábra első — 1926. évi - mélypontjához tartozó íven a grafikonról is leolvasható (1. számú ábra). Az a körülmény, hogy az ugyan csökkenő tendenciát mutató lóállomány gyakorlatilag mégis azonos szinten mozgott, mutatja az ország és vármegyénk mezőgazdaságának elmaradottságát is. Ugyanis a nyugat-európai országok mezőgazdasági fejlődése a vizsgált két évtized alatt gyakorlatilag felszámolta a főként igavonásra használt lóállományt, addig a vármegyében lényegesen csak a második világháború után csökkent a lovak száma, de egészen más okok közrejátszásának eredményeképpen. Feltehetőleg vármegyénkben sem volt rentábilis a gépesítés , az olcsó emberi és a pénzkiadást nem igénylő állati munkaerő következtében jelentősen emelkedett a felnőtt lóállomány. /2. számú táblázat/. Ez mindenképpen a megindult fejlődés meg x A dolgozat az OTKA támogatásával készült. (1/3 29/1990. szám) 167