Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.
A Mezőcsáti járás vizsgált települései 15,12 kapcsolatféle/település értékkel kötődtek a járásszékhelyhez. A járási központ vonzáskörzetéhez közülük csak 16 falu tartozott: ezek átlagos kapcsolatteremtési mutatója 17,73. Ez aránylag magas érték. Figyelmet érdemel, hogy 6 település (Igrici, Tiszadorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján és Hejőkürt) átlagos vagy átlag fölötti értékkel kötődik a vonzásközponthoz. Ugyanakkor a Sajó és a Hejő melletti falvak (Sajóörös, Sajószöged, Hejőszalonta, Hejőkeresztúr, Szakáld és Oszlár) igen alacsony mutatói jóformán csak a közigazgatási- igazságszolgáltatási kapcsolatokat tartalmazzák. Lényegében véve Mezőcsátnak a járáson belüli periferikus fekvése tette lehetővé Polgár vonzáskörzetének kialakulását a Mezőcsáti járás Tiszapalkonya - Tiszaszederkény — Tiszagyulaháza körüli területén. Heves vonzáskörzete csaknem az egész járásra kiterjedt. A vonzáskörzethez tartozó 12 településen a kötődés átlagos értéke 18,67 kapcsolat féle/település. A Hevest közvetlenül határoló falvak egy részét (Boconád, Átány, Hevesvezekény, Pély és Tarnaszentmiklós) átlagos vagy átlag fölötti mutató jellemzi. A kissé távolabbi, Tárna menti falvak szerény kapcsolatteremtési értékei azonban jelzik, hogy ebben a térségben már a jászsági központok (főleg Jászárokszállás) és Gyöngyös hatása is érzékelhető. Tiszafüred általános vonzáskörzete is csak részben azonos a járás területével. Gyakorlatilag mindegyik járásbeli település a vonzáskörzet részét képezi, bár Újlőrincfalva elsősorban Poroszló felé vonzódik. Poroszló viszont erőteljesen gravitál Tiszafüred felé: mutatója 11,00 kapcsolatféle/település körüli , mely felülmúlja Egyek vagy Tiszanána Tiszafüredre vonatkozó értékeit is. Tiszafüred vonzása ugyanakkor a szomszédos Egyekre illetve a dél-borsodi térség 3 kis településére is kiterjed (Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk). Ezen falvak népe ugyanis a Tiszán csónakon vagy a poroszlói hídon átkelve rendszeresen járt Tiszafüredre malomba, piacra, vásárra vagy boltba, olykor pedig gyógyszertárba, orvoshoz vagy iparoshoz. Tiszafüred vonzáskörzetében az átlagos kapcsolatteremtési érték 18,61 kapcsolat féle /település. Három közeli falu (Tiszaörvény, Tiszaigar és Tiszaszőlős) igen magas értékkel (30,83-34,33 kapcsolatféle/falu) kötődik a vonzáscentrumhoz. A dél-borsodi és a dél-hevesi, illetve a távolabbi települések alacsony (8-14,8 közötti) mutatói azt jelzik, hogy egyrészt a nagyobb távolság, másrészt a másfelé irányuló közigazgatási kapcsolattartás igen nagy mértékben csökkenti az átkelőhely melletti járásszékhely vonzásának intenzitását. A korábbiak ismeretében nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Kunhegyes vonzáskörzete csak 4 településre terjedt ki (Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaszentimre valamint Derzstomaj). A kapcsolatteremtés átlagos értéke 11,97 kapcsolatféle/település. A köz- és szakigazgatási, hatósági funciócsoport tekintetében is „többközpontú , de kunhegyesi székhelyű járás települései más téren is sokfelé teremtenek településközi kapcsolatokat (Karcag, Kisújszállás, Abádszalók felé). A központok gyenge hierarchizáltsága tette lehetővé, hogy Abádszalók Tiszaderzs településközi kapcsolatteremtésében elsődleges szerepre tett szert az 1920-as, 1930-as években. A Közép-Tiszavidék vizsgált települései az 1920-as, 1930-as években összesen 1481, „központ-vidék jellegű településközi kapcsolatféle révén kötődtek a 162
