Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

Polgár, Heves és Kunmadaras vására-piaca 44, Kunhegyes vására és piaca pedig 3 település lakói számára volt elsődleges jelentőségű. Érdekes, hogy Kunhegyes és Heves környékén még további 1-2 település számára jelentett jó lehetőséget a szóbanforgó központ felkeresésére, Kunmadaras piacivásári vonzásterületét viszont jóformán csak a 4, dominánsan vonzódó település alkotta. Abádszalók valófában csak Tiszanána, részben pedig Kisköre és Tiszaderzs lakói számára volt piacozási célpont. Poroszló inkább csak másodlagos jelentőségű vásári-piaci központ volt ebben az időszakban (Ujlőrincfalva és Borsodivánka számára). A kérdőívek alapján kiderült, hogy más központok is fontos szerepet játszottak a Közép-Tiszavidék településeinek piaci-vásári kapcsolataiban. A Sajó és a Hejő mentén Ónod valamint Miskolc szerepe emelhető ki. Az említett két piachely mellett Mezőcsátnak részben Mezőkeresztes, továbbá Mezőkövesd is vetélytársa volt. A Mezőcsáti járás községeinek egy részét Polgár piacai és vásárai is vonzották. Tiszafüred piacai és vásárai az átkelőhely közelében fekvő települések lakóit vonzották. Kunhegyesnek és Kunmadarasnak részben a két szomszédos nagykun város (Karcag, Kisújszállás), részben pedig Törökszentmiklós és Fegyvernek volt erős vetélytársa. Heves környékén viszont a jászsági vásári-piaci központok (Jászkisér, Jászapáti, Jászárokszállás), továbbá Gyöngyös, Kál valamint Eger hatása is érződött. e) A bolti kiskereskedelem vonzása a Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek környékén Bár a bolti kiskereskedelem fejlettsége, vonzásának intenzitása a XX. század első harmadában még elmaradt a piacok, vásárok vonzásának intenzitásától, a tényező szerepe már nem jelentéktelen. Egy adott vidék falusi lakossága ugyanis piaci-vásári alkalmakkor eladott portékái, terményei árát rendszerint bevásárlásra fordította. Így a felkeresett központ boltjaiban is megfordult — bevásárlási céllal. Termelési eszközöket, háztartási és ruházati cikkeket vásárolt. A piacok, a vásárok és a boltok vonzása tehát kiegészítette, erősítette egymást. Az 1920-as, 1930-as évek címtárai alapján mintegy 14-féle bolt vonzását vizsgáltam meg a kérdőívek segítségével. A 14 boltból azonban mindössze 6 bizonyult (rőfös-divatárú, textil-cipő, vas-fűszer, gazdasági-műszaki, papír, üveg-polcelán) az adott térségben településközi kapcsolatokat kiváltó tényezőnek. Egy-egy település lakói legfeljebb 2-3-féle boltot kerestek fel rendszeresen. Nagyon sok falu számára azonban csak a kereskedelmi központban lévő vasbolt volt az egyetlen olyan üzlet, amelynek felkeresése szinte elkerülhetetlen volt. A „Hangya szövetkezeti üzlethálózatának kiépülésével ugyanis a települések aránylag jól ellátottak lettek sokféle árucikkel. A kapcsolatok intenzitása tehát nem magas, de mégis jellemző (6. ábra). Megállapítható, hogy leginkább Mezőcsát (9 falu) kiskereskedelmi üzletei jelentősek a környék lakói számára. Jellemző, hogy Mezőcsát járásának Tisza menti, Tiszafüred pedig járásának D-i részét és a Tisza dél-borsodi partján lévő falvak lakóit vonzza. Heves boltjai elsősorban a közeli, szomszédos települések lakóit látják el. 149