Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

sági élet között szoros kapcsolat mutatható ki. Ezért nem véletlen, hogy hírlapok, nyomdák elsőként ezeken a településeken jelentek meg, tovább gyarapítva ezen központi szerepkörű települések kulturális funkcióit. 5. táblázat Az egyesületek területi megoszlása a Közép-Tiszavidéken (1925) Település olva- mim- gaz- ipa- úri műve- fele- tűzöl- sport- nő- egyéb öszsó- kás- da- ros- ka- lödé- keze-tóegy- kör egy- szekör kör kör kör szi- si kör ti let let sen nó vagy ifjúsági kör Abádszalók 4 — — — ] 1 1 1 — 1 9 Heves 3 — 1 1 — 1 3 I — 12 Kunmadaras 5 — — 2 — 1 1 — — 11 Kunhegyes 7 1 — — 1 1 — 1 13 Mezőcsát — 1 1 — — 2 1 3 10 Polgár 2 — — 1 1 1 1 — — 8 Poroszló — — — 1 2 1 1 — I 8 Tiszafüred — i 2 2 1 3 — 1 12 Centrumok 21 1 7 7 3 9 6 7 13 2 7 83 A Közép-Tiszavidék egyéb települései 35 1 13 10 4 13 8 27 58 1 170 Mindösszesen: 56 2 20 17 7 22 14 34 71 3 7 253 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925., Magyarországi egyesületek címtára. Budapest, 1988. A XIX. század két utolsó évtizedében a nyomdák területi elhelyezkedésében, a hírlapok, a folyóiratok megjelenési helyének alakulásában országszerte jelentős változások következtek be. Magyarországon 1876-ban 187 nyomda volt. A nyomdák száma 1895-ben 548-ra, 1910-ben 1213-ra emelkedett. Mintegy 388 településen volt ekkor nyomda, ami azt jelentette, hogy a járások 89 %-a rendelkezett nyomdával. Az 1930-as évek közepén a megváltozott országterületen összesen 859 nyomda volt. 1937-ben Budapesttel együtt 186 település fogadott be legalább egy nyomdaipari üzemet. Vagyis erre az időszakra a nyomda elterjedtsége már meghaladta a járásszékhely szintű településkategóriát (1930-ban Magyarországon 154 járás volt). 139