Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.

redemptus csak a helyileg szabályozott legkisebb redempciós váltságú terület megszerzésével vált redemptussá, majd 1823-tól a Kerületek ezt a határt egységesen 25 redempciós forintban határozták meg. (hnnuez a redemptusság törzsökös és aquisitor csoportra történő szétválásához vezetett, minthogy az előbbiek csak tőkeföldjeik teljes elvesztése után váltak irredemptussá, míg az utóbbiak már a 25 forintos birtokhatár alá történő lépés után.) II. 1. Belső telek birtoklása (Házhelyek, kertföldek) A redemptus birtokosság, illetve a lakosként (irredemptus) való elismerés fontos feltétele volt a házas porta, vagy beltelek megszerzése, ami öröklés hiányában szabadforgalmi vásárlással, illetve házhelyek, vagy kertföldek osztásából való részesedés útján történhetett. A Jászkun Kerületben már a redempciót követő években megfigyelhető a házhelyek, kertföldek osztásának nagyfokú megszigorodása, ami az első évtizedekben a vármegyékből történő beköltözés mérsékléséhez is kapcsolódott. Az 1770-es évekre általános kerületi gyakorlattá vált, hogy az irredemptasokat kizárták az ingyenes osztásokból , s egyes helyeken már ekkor taxához kötöttek a redemptusok részeltetését is. Gyakori volt a házhellyel rendelkező, de kertföldeket nem bíró földtelenek iiázepítésenek tiltása, amihez a zsellérek istálló, vagy tanyaépítési tilalma is társulhatott. Az istálló nélküli házak építését azért is tilalmazták, mivel így azok nem voltak alkalmasak (a ló ellátatlansága miatt) a katonai bcszállásolásra. Az 1760-as években már több településen is megvonták az irredemptusok szabad házekulási jogát, sőt egyes helyeken még a szabadforgah.ii vásárlást is korlátozták azzal, hogy irredemptus csak irredemptustól vásárolhatott kertet, illetve házhelyet. (Az indoklásban kifejtett redempciós elvek szerint a redemptusok portája egybe volt váltva a földbirtokkal, míg az irredcmptusoké fel nem osztott, közös használatú földnek számított.) Több jász településen a kertek adásvételére teljes tilalmat mondtak ki. Az i 780-as évektől igen sok, főként nagykunsági adatot találunk arra, hogy az ingyenes Mzhelyosztásokat a taxás osztások váltották fel. A négyszögölenként fize18 19 20 21 BAG1 G. 1991. 42 44. Pl. SZML Jászjákóhalma. Liber Fundi 1749. Jan. 1. 6. szám. 29.;Uo. Túrkcvc, tun jkv. 1750. máj. 25. 13. és 1759. máj. 6. 107. ; Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlege (Továbbiakban: BKML KKFR) Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1752. febr. 25. 49. SZTRIHA Kálmán: Kiskundorozsma története. Kiskundorozsma, 1937. 85. BKML KKFR Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1752. febr. 25. 49. SZML Túrkcvc, tan. jkv. 1761. szept 13. 160. 13