Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

Örs, Erk, Zaránk) Tiszafüred pedig a Tisza másik partján fekvő Tiszanána és Sarud számára, Mezőcsát viszont főleg a Polgártól É-ra fekvő Tiszagyulaháza, illetve a Sajó melléki települések (Tiszaszederkény, Sajóörös, Sajószöged, Nagycsécs, Muhi) szá­mára volt távolabbi fekvésű. Jász-Nagy kun-Szolnok vármegyében a Tiszai-felső járás székhelyének kijelö­lése körül hosszú ideig bizonytalanság uralkodott. Az 1860-as évek végén Tiszaabá­don épült fel a járásbíróság, a járás székhelye azonban Kenderesen volt. Kunhegyes csak 1894 után lett járásszékhely. Járásához, a Tiszai-felső járáshoz 7 település tar­tozott. Szabolcs megyében a népes és nagyhatárú Polgár a Dadai-alsó, Hajdú várme­gyében Tiszacsege és Egyek a központi, Dél-Borsodban Borsodivánka, Négyes, Ti­szavalk, Egerlövő, Egerfarmos, Szentistván pedig a Mezőkövesdi járáshoz tartozott. A vizsgált központok zöme rövidesen a gazdasági életben is fontos tényezővé vált. 1890-ben Hevesen, Kunhegyesen, Kunmadarason, Tiszafüreden és Polgáron volt takarékpénztár. A térségben elsőként megalakuló hevesi takarék pénztárat 1870­ben 100.000 Korona alaptőkével hozták létre. Kunmadarason 1889-ben jött létre a ,,Nagy-Kun-Madarasi Takarékpénztár Rt.", melynek 75.000 Korona volt az alap­tőkéje. A tiszapolgári takarékpénztár 1882-ben 25.000, a „Kunhegyesi Takarékpénz­tár Rt. " 1884-ben 50.000, a „Tiszafüredi Takarékpénztár Rt." pedig 1888-ban szintén 50.000 Korona alaptőkével szerveződött meg (1. táblázat). 1. táblázat Takarékpénztárak a Közép-Tisza vidéken (1912) Bankok száma Település Alaptőke (K) Abádszalók 100.000 Heves 400.000 Kunmadaras 300.000 Kunhegyes 400.000 Mezőcsát 200.000 Tiszafüred 300.000 Tiszapolgár 500.000 Tiszanána 110.000 Tiszaszentimre 16.400 Közép-Tiszavidék összesen: 2.326.400 14 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom