Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

segítette elő a további építéseket. Már 1890-ben tervezték, de csak 1897-ben építették ki a szolnok-kiskunfélegyházi helyiérdekű vasutat, amely a Tiszával párhuzamosan, déli irányba vezetett. A terv megvalósítását Szolnok nem támogatta. A városi képviselőtestület korábban kedvezőtlennek tartotta a jászsági és a kunszentmártoni vonalak kiépítését is, mert a két vidék forgalmát elterelték a megyeszékhelytől. Azzal az indoklással, hogy Szolnok piacától a kiskunfélegyházi vonal az utolsó vidéket is elvonná, a város nem volt hajlandó áldozni a vasútépítésre. A liberális szellemű Jász-Nagykun Szolnok megyei Lapok című újság támadta a maradi képviselőtestületet az elutasító határozatért. A lap szerint a vállalkozóknak és az ipa rosoknak hasznot, a szegényebb lakosoknak munkalehetőséget jelentene a vasútépítés, és ha a városi elöljáróság nem támogatja az építést, akkor a vasutat Abonynál csatlakoztatják a fővonalhoz. Bár lényeges változás a képviselőtestület állásfoglalásában nem történt, a vonalat Szolnok és Kiskunfélegyháza között mégis kiépítették és 1897 végén átadták a forgalomnak. A vasút a filoxérával szemben immúnis homoktalajú területen húzódott végig. Az alföldi szőlőtermesztő vidékek fejlesztését az állam fokozott mértékben támogatta, és hozzájárulásának összege jelentős, mintegy 15 %os volt. Az észak-déli futású vonal a MÁV érdekét szolgáló átmenő forgalmat is lebonyolított, ezért is támogatta az állam az építést, noha csak két Szolnok megyei községet, Vezsenyt és Tiszavárkonyt érintette a vasút. (Tószeg csak a II. világháború után került a megyéhez.) Jász-Nagykun-Szolnok megye hozzájárulása azonban igen alacsony volt, a megyei törvényhatóság 50 ezer forint befizetése ellenében 40 ezer forint értékű törzsrészvényhez jutott. 3 A százafordulón a megye legjelentősebb szőlő- és gyümölcstermesztő vidékén, a Tiszazugban is helyiérdekű vasút kiépítését szorgalmazták, amely Kunszentmártont kötötte volna össze a tiszazugi községekkel, és a Tisza túloldalán fekvő Tiszauggal. Az elszigetelt Tiszazug így vasúti kapcsolatba került volna Kecskeméttel. Bár a terület közigazgatásilag Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozott, gazdasági jellegével és piacával inkább Kecskemét környékéhez kapcsolódott. A vármegyei törvényhatósági bizottság 50 ezer forint kamatmentes kölcsönnel támogatta volna az 1900-as évek elején tervezett vasút kiépítését. Tiszaug 8 ezer, Csépa 22 ezer, Tiszasas 16 ezer, Szelevény 22 ezer forint hozzájárulást szavazott meg, de Tiszakürt, Tiszainoka és a környék leggazdagabb nagybirtokosa gróf Bolza József a vasúttal szemben a tiszaföldvár -tiszaugi közút kiépítését kívánta. Indoklásuk szerint a vasút a községektől és az uradalomtól távol húzódna, továbbá a költségeket egy Tisza-híd építése is megnövelné.

65 61 SZML Szolnok, képv.jkv. 1890/224. fi? Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1891. jan. 18. 63 SZML Alispáni iratok VIII. 340/1897. 64 Uo. 17/1897. 65 It uo. 120