Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.
mind az „alattomban" beköltöző zsellért kitiltották a településről. Erendelkezések célja a redemptus gazdaságok számára felesleges eleinek visszatartása volt, kik elsődlegesen nem szolgálni, hanem lakni szándékoztak e feudális függéstől mentes vidéken. Idővel az irredemptusoknál és zselléreknél meghatározott nagyságú állományhoz, s a közterhek viseléséhez, illetve az erre való képességhez kötötték a kötelező munkavállalás alóli felmentést. így 1799-ben Kunszentmiklóson minden járójószággá nem rendelkező birtoktalan személyt szolgálatra köteleztek. 1809-ben Félegyházán csak az az irredemptiis mentesült a szolgálatba állás alól, aki házzal, szőlővel, igavonóval bírt, azaz a királyi és közszolgálat végzésére alkalmas volt. A Kerületek szolgafogadási bérlimitációi rendszerint alatta maradtak a szomszédos vármegyékének. Ennek okaként leginkább az itteni szabadságot - a feudális függés hiányát — említették. A bériimitációk kijátszását mindkét oldalon igen szigorúan büntették. Berényben már 1745-ben az éves szegődtetési díjnak megfelelő bírságot rendeltek a többet adó gazdáknak, míg a többet követelő szolgákat 50 pálcára büntették. Ennek ellenére a XVIII. század végére érezlietövé vált a munkaerő hiánya. 1795-ben a Jászságban a idküldött kerületi dcputátusok jelezték, hogy a gazdák titokban a helyi limitációknál magasabb bért adnak, mivel a béreseket, szolgákat a szomszéd vármegyékben jobban fizetik. Ugyancsak a redemptus gazdaságok érdekei fogalmazódtak meg az irredemptiis lakosok kötelező szolgálatba állításakor. 1759-ben a túrkevei tanács kimondta, hogy mindenki egy hét alatt szegődjön el, mert ha nem, akkor a helységből kivezettetnek, tömlöcbe záratnak, esetleg katonának adatnak. A Kerületek közgyűlése is több alkalommmal foglalkozott e kérdéssel. 1763-ban kimondták, hogy a „Nemes Districtusok Helységeiben lévő Föld nem Váltott emberek czekk utánnuk is az Redemptusok szolgálataira szoríttassanak, valakik tsak alkalmatosok ... kivévén azokat, kik sok gyermekűek és már öregek" 11 _ 1765-től a közgyűlés rendelete a szolgálatba nem állókra, s a bérrel meg nem elégedőkre kimondta, hogy amennyiben Pest Megyei Levéltár (Továbbiakban: PML) Kiskunlacháza, tan. jkv. 1752. máj. 10. 36. p. E rendelkezés idején a még le nem zárult redempció miatt a redemptus, irredemptus és zsellér kategóriák még nem teljes mértékben körvonalazódtak. Alighanem ezzel magyarázható, hogy a redemptus gazdákat - még a zsellérekkel együtt — büntették kicsapatással, holott idővel csak büntetőjogi vétségért ítélhették őket erre. Bács-Kiskun Megyei Levéltár (Továbbiakban: BKML) Kunszentmiklós, tan. jkv. 1799. dce.25. 633. szám. 193. BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1992. 61. SZML Jászberény, tan. jkv. 1745. márc. 24. 123. szám. 297. SZML Jászkun Kerület közgyűlési iratok / Továbbiakban: JKK kgy. ir./ 1795. Fasc. 9. 62. szám. SZMLTÚrkeve. tan. jkv. 1759. jan. 22. 98. SZML Jászkisér, prot. curr. 1763. 329. 11
