Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.
A munkálatok tényleges megkezdése előtt a miniszter engedélyt adott a már említett rákos-nagykáta-újszászi MÁV fővonal létrehozására. Mivel az új fővonal Jászberényt elkerülte, a jászladányi és a jászkiseri képviselőtestület döntő többsége a vasútvonal újszászi csatlakozása mellett szavazott. A Jászberényhez közelebb lévő Jászapátinak előnyösebb lett volna az eredeti terv megvalósítása. Ezért csak azzal a feltétellel járult hozzá a vasút Ujszász felé kiépítéséhez, ha a Jászberény-tiszasülyi vonal tervét végleg elvetik. A jászberényi képviselőtestület állásfoglalása a vasút irányával kapcsolatosan döntő jelentőségűnek bizonyult. A város korábban teljes mértékben támogatta a tiszasülyi vonal kiépítését, mert a képviselőtestület arra számított, hogy Budapesttől az új fővonalat Jászberény felé vezetik. A Jászberény-tiszasülyi vasutat pedig a Tiszán keresztül Kunhegyes-Karcag felé a későbbiek során majd továbbépítik. Amennyiben ez az elképzelés valósul meg, akkor a város fontos vasúti csomóponttá vált volna. A rákos-újszászi MÁV vonal építésének engedélyezése azonban szétoszlatta a reményeket, és a vasút Tiszasüly felé vezetését Jászberény képviselőtestülete nem támogatta többé, ugyanakkor beleegyezett abba, hogy a város érintése nélkül kiépíthessék a jászsági helyiérdekű vasutat. Ezt a határozatot később sokan a városatyák szemere vetették, hiszen ha a jászsági vasút Jászberénynél csatlakozik a MÁV hatvan-szolnoki vonalához, Jászberény gazdasági jelentősége megnövekedett volna. A jász települések jelentős összegeket áldoztak a helyiérdekű vasút kiépítésére. Jászapáti százezer, Jászkisér és Jászladány nyolcvan-nyolcvanezer forint értékű törzs41 részvényt jegyzett. A jászsági vonallal egyidőben épült ki a pusztatenyő-kunszentmártoni másodrendű vasút. Hosszuk is kb. azonos volt, a jászságié 32 km, a kunszentmártoni vonalé 35 km. A pusztatenyő-kunszentmártoni helyiérdekű vasút a megye legjövedelmezőbb nagybirtokait kapcsolta be a forgalomba, de csak két községet érintett, a korábban kiváltságolt Kunszentmárton és egy eredetileg Külső-Szolnok megyei jobbágyközséget, Tiszaföldvárt. A terület túlnyomó része uradalmi kézben volt, köztük a legnagyobbak: Blaskovics, Baghy, Almássy, Harkányi, Kövér és a Léderer gazdaság. Ösztönzően hatott a vonal kiépítésére Szentes város igénye is, amely az azonnali tovább építést sürgette, mivel a sertéstenyésztő vidék számára a vasút az állatexport megnövelésének lehetőségét kínálta. Az eredeti tervek szerint a vasutat Hódmezővásárhelyig építették volna, de a folyamatos kiépítést a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vezetésben érvényesülő egymással rivalizáló érdekek megakadályozták. A jász származású Sipos Orbán alispán , aki a vasúti érdekeltség végrehajtóbizottságának elnöke volt, ' 5/ SZML Jászkisér, közgy.jkv. 1883/20. 38 SZML Jászapáti, közgy. jkv. 1881/9. 39 SZML Jászberény, közgy.jkv. 1881/14. Jászberény és Vidéke, 1895. június 20. 41 Alapszabályai az Üjszász-J ásza páti hév RT-nak. Szolnok, 1886. 115