Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

vitába. A vasutat eredetileg az északabbra fekvő Kenderes felé akarták vezetni, de akkor Kisújszállás indóháza a várostól távol esett volna. A távolságot felezve a két település között nem lehetett a vonalat kiépíteni, mert ott nagy kiterjedésű mocsár feküdt. Végül a tervet módosították és a vasutat Kenderest elkerülve Kisújszállás felé építették ki. Az indoklás szerint Kisújszállás népesebb volt, mint Kenderes, és a dévaványai, túrkevei, füzesgyarmati lakosok érdekeinek is jobban megfelelt az új vonalvezetés. II. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a vasutak második csoportját a MÁV által épített két vonal a hat van-szolnoki és a rákos-új szászi képezi. A hatvan-jászberényszolnoki vasút, minta MÁV első vonalainak egyike, 1873-ban nyílt meg. Ezt a vasutat az országos érdekeknek megfelelően tervezték. Megépítése összeköttetést jelentett Oderberg és Orsova, az ország északnyugati és déli határa között, amely a kereskedelmi és stratégiai érdekeknek egyaránt megfelelt. A hatvan-szolnoki vasútvonal kiépítésének gondolata 1863-ban vetődött fel először. A rendkívüli szárazság sújtotta Jászság kisbirtokosainak az építés munkalehetőséget biztosított volna, de a tervek megvalósítására csak a kiegyezés után, a gazdasági és politikai viszonyok stabilizálását követően került sor. Végül az 1868. évi 49. te. többek közt a hatvan-szolnoki vasút megépítését is kijelölte és Rádai Gedeon jászkun főkapitány a közmunka- és közlekedésügyi minisztertől az előmunkálatok megkezdésére engedélyt kapott. A vasút megépítésére a képviselőház 2.276.000 forintot szavazott meg. 3 A szükséges tőke előteremtésére a vállalkozásban résztvevő Angol-Magyar Bank vasúti és földtehermentesítési kötvényeket bocsájtott ki, továbbá a kisajátított területek árát is a bank vállalta magára." Természeti akadályok nem gátolták a vasút kiépítését, ugyanis a még csak részben szabályozott Zagyva árterületét elkerülte a vonal. A folyón Jászberénynél vezették át a vasutat, ahol a Zagyvát már korábban szabályozták. 1869-ben egy évvel a hatvan-jászberény-szolnoki vasútvonal megépítését rögzítő te. megjelenése után az eredetitől eltérő, de az ország érdeke szempontjából kedvezőbb elképzelések láttak napvilágot, melyek szerint a vasutat nem Szolnok, hanem Cegléd irányába akarták vezetni, mivel Szolnoktól délre, Hódmezővásárhely felé ekkor még nem épült vasút. A Cegléd-Szeged-Temesvár közti vonal azonban már az 1850-es években elkészült, ezért, ha az eredeti terveket, elképzelést módosítva Hatvantól Ceglédig Szolnok elkerülésével építik ki az új vasutat, akkor a Felvidék és 21 SZML Kisújszállás, tan. jkv. 1852/229. 22 POGÁNY M. 1980. 166. 23 SZML Jászberény, képv. jkv. 1870/15. 24 HML Alispáni iratok 1952/1877. 25 Jász-Kunság, 1869. nov. 21.372. - 1869-72. evi országgyűlés képviselőházi naplói. III. köt. 399. 111