Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

a második blokk pár elkészítése, majd hasonlóan a többi. Az előre gyártott elemeket az építés helyére szállítva először az indítózömöt emelik be a közbenső pillérek fölé és rögzítik lebillenés ellen. A szerelődaru ezt követően beemel az indítózöm két végére egy-egy blokkot. Ezek homlokfelületeit epoxigyantával egyenletesen bekenik közvetlenül a beemelés előtt, majd az elhelyezés után a blokkot ideiglenesen rögzítik. Az epoxigyanta megszilárdulása után megfeszítik az időközben elhelyezett végleges kábeleket, ezzel a szerkezet terhelhetővé válik. A szerelés folytatódhat egy-egy újabb blokk beemelésével a két konzolvégre. Ennek a hídépítési módszernek fontos sajátossága a kiegyensúlyozás a munka minden fázisában, hiszen az építés mérlegszerű. A kunszentmártoni híd volt az első Magyarországon, mely az előbb ismertetett módszerrel épült, itt bizonyosodott be ennek a technológiának a jogosultsága. A hídépítésnél szerzett tapasztalatokat továbbfejlesztve azóta több helyen is alkalmazták hazánkban a szabadszereléses technológiát. így épült fel a köröstarcsai, körösladányi és a dobozi híd. A kunszentmártoni hídépítésnél szerzett tapasztalatokat összegezte Reviczky János a Mélyépítéstudományi Szemle 1976. évi 11. számában „Az első magyar szabadonszerelt feszítettbeton híd építési tapasztalatai című cikkében. A kunszentmártoni híd építési munkálatait 1970 októberében kezdték el. A kivitelezést a Hídépítő Vállalat végezte. Az építésvezető Vörös József volt. Az építéshez szükséges anyagok közül a követ Süttőről, a cementet Tatabányáról , az acélt Ózdról szerezték be. A betonelemek összefeszítéséhez szükséges kábelt importálták. Első lépésként mederbiztosítást végeztek. Űszókotróval kimélyítették a partvonal mentén a folyót, majd rőzsepokrócot süllyesztettek a Körösbe. Ezután a két pillért építették meg. A munkát a főtartók szerelésével folytatták. Az előregyártott betonelemeket Kunszentmártonban a bal parton állították elő. Az elemek tárolóhelyre szállítását ún. parti daru végezte. Ugyenez a daru helyezte az elemeket a trailerre, mely a szereléshez a mederpillér mellé szállította azokat. A betonelemeket szerelődaruval emelték a helyükre. A főtartók szereléséhez 88 db betonelemet gyártottak a helyszínen. A daru segítségével naponta 2 elemet tudtak felszerelni. A jobb parti résznél a szerelés úgy történt, hogy az elemeket a folyón uszályon szállították keresztül. A trailerről az elemet a Hídépítő Vállalat által készített daruszerkezettel tették az uszályra és vitték a szerelés helyére. A munkálatok a terveknek megfelelően haladtak. A betonelemeket 53 nap alatt szerelték össze. 1975. szept. 5-én végezték el a híd meder feletti zárását, amely a zárózöm elhelyezését jelentette. A szerkezeti rész elkészítése után szigetelték a pályaszerkezetet és elkészítették az aszfalt burkolatot. Az új híd kivitelezési munkáival egy időben jelentős útrekonstrukcióra is sor került. A 44. sz. főútvonal korrekciójaként az új hídhoz kapcsolódóan 5 km hosszú új útszakaszt építettek, ezzel a főút északról teljesen elkerüli a települést. Az új nyomvonalból leágazást biztosítottak a 45. sz. - Szentes Közúti Igazgatóság, Szolnok. Tervtár 44/4. sz. tervcsomag. REVICZKY János: Az első magyar szabadonszerelt feszítettbeton híd építési tapasztalatai. In: Mélyépítéstudományi Szemle, 1976. 11. sz. 99