Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.

Szeptember 10-én közlik, hogy a jász és nagykun önkéntesek Szolnokra szállításáról a kerületek gondoskodnak. Az önkéntesekkel Kökényesi Szaniszló is Szolnokra megy és a háború végéig velük marad. A főkapitány szeptember 13-i levelében értesíti Görgeit, hogy a kerületekben kiállított nyolcszázfős önkéntes nemzetőr csapat a Jászságban Berényben, a Nagykunságban Kisújszálláson gyülekezik. Vászon és posztóruhákkal, bográccsal, sátorszerekkel ellátottak. A szolnoki gyülekezőhelyre indításukat szeptember 17-re elrendelte. A csapat parancsnoka Kökényesi Szaniszló ideiglenes nemzetőrségi őrnagy. Szeptember 13-án Szentkirályi az Országos Nemzetőrségi Haditanácsnak ugyanezeket jelenti.

113 Ezen a napon a nemzetőrök útbaindításáról a három kapitánynál is intézkedik. A Berényben, Kisújszálláson, Dorozsmán összevont önkéntes csapatot szeptember 17-én Szolnokra indítsák. Görgei Artúr őrnagy parancsnoksága alá. A szállító kocsikat a legközelebbi községek kiállíthatják. A kapitány gondoskodjon biztosról, aki utazás közben az önkéntesekre felügyel és őket Görgei parancsnoknak megszámlálva átadja. A posztóruhák még nem készültek el. Gondoskodnak arról, hogy elkészülésük után a csapatokhoz eljussanak.

114 Az önkéntesek tisztjeinek ajánlott Hidassy Elek, Hidassy Béla, Taczman Flórián, Küry Lajos, Mocsy Bálint, Illésy Sándor, Farkas János, Tóth György, Ficzek János, Kis János.

115 A nemzetőrségi tanács elnöke tudatja, hogy Szabó Lászlót a jász lovas nemzetőrség őrnagyának kinevezték.

116 Felkérik, hogy az alkotmányos eküt tegye le. A napokban felkelő jászkun nemzetőrök parancsnokságát vállalja. Elvállalta.

117 A Kiskunságban az önkéntes jászkun nemzetőr lovasság parancsnoka lett. A megfeszített, eredményes szervezőmunka időben történt. Szeptember 11-én megindult az összbirodalmi és dinasztikus érdekeket védő Jellacic támadása. Mintegy 34 000 fős hadseregével átkelt a Dráván. Nagykanizsa irányába előnyomuló főerői személyes parancsnoksága alatt álltak. Serege jobbszárnyát a Pécs felé vonuló Roth tábornok vezette hadtest alkotta. A két sereg Székesfehérvár táján tervezett egyesülni, hogy ezt követően Pestet elfoglalja. Ezzel a magyar forradalom sorsát megpecsételje. Batthyány Lajos a betörésről 12-én késő este értesült. 13-án drámai felhívásban népfelkelésre hívott fel. A vész „ ... mely a magyar hazára és különösen a magyar nemzetre ... percről-percre nehezedik ... íme egész erejében kitört. A drávai vonalt az ellenség három helyen nyíltan megtámadván, hazánknak a Duna-Dráva közti részeit fegyveres erővel ... elfoglalni törekszik ... 118 Azonnali tömeges felkelést hirdet. Ugyanezen a napon az önkéntes nemzetőrzászlóaljak zömének haladéktalan Veszprémbe vonulását elrendelte. Jellacic előnyomuló hadserege elől, a gróf Teleki Ádám tábornok 113 SZML JKK Biz. ir. 1812-2009/1848., 1812.161. 114 Uo. 115 HERENDI J. 1901.53. 116 SZML JKK Levéltár jkv. 1619. 405. 117 Uo. 118 SZML JKK Biz. ir. 1641/1848. 82