Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

állatösszeíráskor felvett családokat közlöm (85 család), mert a redempcióban részt vettek összetétele már eléggé ismert :

4 Tuhai Mihály, Hajdú Miklós, Kenéz Mihály, Mihály János, Rikasi István, Tuhai János, Pap János, Tóth János, Bíró Péter, Simon János, Csizmadia András, Kecse András, Vámos György, Kovács Mihály, Juhász István, Szilágyi Ferencz, Öri László, Kis János, Nánási Mihály, Váradi Mihály, Tóth János, Posztós János, Kelemen Mihály, Zoltán Paál, Luka György, Kalmár András, Bucsai Ferencz, Finta János, Vámos István, Tóth János, Barna István, Nagy János, Soós István, Győri István, Túri Mihálly, Vámos István, Hajdú István, Hagymási János, Herczeg Mihály, Vad István, Gyalogh Mihálly, Debreczeni János, Vámos István, GÖőz Márton, Jósa János, Kún Márton, Bíró Péter, Bencze Mihály, Katona János, Boldisár János, Abr. Szabó István, Ábrahám Péter, Kallós István, Sallai András, Kelemen György, Kis János, Nagy István, Kelemen Mihály, Zoltán Mihály, Juhász István, Fürge Péter, Balogh Mihálly, Debreczeni György, Gajdány András, Vonsza Thamás, Szabó Péter, Somogyi István, Katona János, Elek Ferencz, Nóbik János, Pap György, Tardi Márton, Nagy Mátyás, Katona Péter, Tőkés János, Fodor Mátyás, Bodnár Péter, Fazekas András, Oláh Gergelly, Gyökös János, Csótó András, Katona Samuel, Sajti István, Balogh János, Szakács István. Az első famiÜák ismerete - akik között feltételezhetően a XVII. századi túrkevei lakosok egy-egy utóda is jelen volt, különösen fontos a címertörténet kutatásánál. Ezen családok származása, korábbi lakhelye, vallása, kapcsolatai és egyéb vonatkozó információk lényegesen közelebb vihetnek az új község első címerének megismeréséhez, az általuk választott jelkép összetevőinek értelmezéséhez. (Vö. 4. jelzet.) Túrkeve XVI—XVII. századi pecsétjét - sajnos - még nem ismerjük, az ezekben az időkben kétségtelenül működő községi és egyházszervezetének ilyen jellegű dokumentumai nem kerültek elő. Kevi eddig ismert első címeres pecsétjét Vasati Mihály bíró nyomta le neve mellé a már említett 1713. évi összeírás hitelesítésekor. Ezen ostyapecsét felső rétegét - sajnos - durva módon eltávolították, de egy 1721-es iraton sikerült megtalálnom épen maradt párját, Jósa János kevi bíró neve szomszédságában.

5 A túrkevei tanács és esküdtek által kiadott egyik 1722-i évi levél is megőrzött egy ugyanilyen viaszpecsétet.

6 E két címeres pecsét mérete (21 mm x 24 mm), sajátos vonalai megegyeznek az 1713. évi megrongált változattal. Ebből következik, hogy a faluszervezet kiépítését a községi pecsét közvetlen megalkotása is kísérte (1. kép). Ezen a címert egy állított gyöngysor és vonalkeret gyűrűbe foglalt körirat határolja: * HANNS : GOTTFRIED • LIENPACH • VON • LIENPACH * A címerkép leírása: Egyenesen álló kissé csúcsos négyeit pajzs első és negyedik mezejében egy-egy jobbra lépő oroszlán, melyek farka két bojtban végződik; a második és harmadik mezőben 4 SZML Jászkun Ker. D Capsa II. Fasc. 4. No. 20. - A felsorolt famíliák közül a Debreczeni családot külön megemlítjük, amelynek ó'sei 1640-ben kaptak nemességet és címert III. Ferdinándtól. A nemzetség címerének fő alakja: egy koronából növekvő', jobbjában egyenes kardot tartó oroszlán testű sasmadár. (Túrkeve Városi Múzeum adattára: A Debreczeni család címere.) Vö.:a város címerében a sisakkorona feletti két szárny között található egyenes kardot tartó, növekvő' oroszlán. 5 SZML Túrkeve ir. Capsa A. Fasc. 6.1721. 6 SZML Jászkun Kcr. ir. B Capsa I. Fasc. I.No. 7/c. 119