Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

és bizonyos mérvű különállás megőrzése volt jellemző a Jászkun Kerületre, az októberi diploma utáni időszakot az azonosulási törekvések jellemzik. A hasonló módon elszenvedett sérelmek, all éves abszolutisztikus kormányzás a kerületeket is a közös fellépésre, az 1848-as alkotmányosság visszakövetelésére serkentette. A megyei (jászkun) és a kerületenkénti (kiskun, nagykun, jász) tisztikarok választásánál a jelöltek közül szinte kivétel nélkül azok kaptak legtöbb szavazatot, akik 1848-hoz kötődő érdemekkel rendelkeztek. Mivel e jelenség országos volt, hasonlóan az adófizetés megtorpanásához, a császár 1861, .január 16-án kibocsátott leiratával megpróbálta a megyéket mérsékletre inteni. A leiratban a megyei választmányok alakításával kapcsolatos intézkedéseket és közgyűlési megnyilvánulásokat Ferenc József a nyilvános élet túlcsapongásainak nevezi, s a következőket rendeli: 1. Ahol a birodalom határain túl tartózkodó hűtlen, felségsértő egyéneket választanak bizottmányi tagoknak, ott a választás semmis legyen. 2. Az adóbehajtás, illetve az adózás mindennemű akadályozása mellőztessen. 3. Az októberi diploma által fenntartott törvénykezés megszüntetésére irányúJó minden megyei határozat az országgyűlés döntéséig érvénytelen. A leirat végül megtilt minden olyan megyei törekvést, amely az országgyűlés döntése előtt az 1848-as törvények visszaállítására irányul. „Ha a megyék részéről ezen meghagyások ellenében ellenszegülés tapasztaltatnék, a bizottmányi ülések be fognak tiltatni, s maguk a bizottmányok fölfüggesztetni, vagy föloszlatni."

7 Jankovics január 23-án fejezte ki aggodalmát, hogy a kiskunok részéről „olyan kerületi tisztikar alakítása van kilátásban helyezve, mely sem a kerületre nézve üdvösnek, sem a hazára nézve dicsőségesnek nem tekintetik.' 8 Egyet nem értése nyilvánvalóan Balajthy ellen irányult, akit 1848 júniusában választottak kiskun kapitánynak, s most jászkun alkapitánynak jelölték a kiskunok, vagy Szabó Sándor és Szabó József jelöltekre, akik közül Sándor Félegyháza 1848-as országgyűlési követe, József pedig honvédtiszt volt. Jankovics nem nevezte meg a nemkívánatos személyeket, csupán megpróbálta a választás eredményét befolyásolni. A félegyházi közgyűlés sajnálkozva vette tudomásul a főkapitány levelét, de képviselőinek azt az utasítást adta, hogy a kitűzött kiskun szervező értekezleten ne bocsátkozzanak új jelölésbe, ragaszkodjanak a meglévő „törvényes" jelölés megtartásához.

9 Ferenc József január 16-i leiratát a január 26-i közgyűlésen olvasták fel, miután 24-én már lezajlott a kiskunok jelölőgyülése. A reagálás is csak ennyi volt „tudomásul szolgál."

10 A választásokat a kerületek bizottmánya által összeállított jelölőlistából a kerület minden községében megrendezték. A bizottmány úgy rendelkezett, hogy a megyei tisztviselők választásakor ne a helybeli, hanem más községbeli elöljárók szedjék össze 7 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 17/1861. 8 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 13/1861. 9 BKMÖL Kf. Félegyháza kgy. jkv. 1861. 41. sz. 10 Uo. 1861.56. sz. 96