Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

visszaállítása. A diploma azonban sem az uralkodói abszolutizmus, sem a birodalmi centralizmus elvét nem adta fel. Az 1848 előtti állapotok részleges visszaállításával tulajdonképpen a Bach-korszakban kialakult helyzetet dualisztikus kormányzási elemekkel módosítva igyekezett konzerválni. A magyarság túlnyomó többsége a diploma alapelveit elutasította, s az 1848-as alap helyreállítását követelte. A törvényhatóságok szervezése a főispánok feladata volt. A főispánok kinevezésére a kancellár tett javaslatot. Amíg az új hatóságok megalakultak, a régieknek tovább kellett működni. A Jászkun Kerület községei a november 1-i tisztújításkor meghosszabbították a tisztségviselők megbízását, a választást elhalasztották az új községszervezet bevezetéséig.

2 A tényleges újraszervezésről 1860. december 22-én Balajthy Vendel - 1848-ban kiskun kapitány — választott korelnök vezetésével tartott kiskun kerületi tanácskozáson történtek az első intézkedések. A tanácskozást abból a célból hívták össze, hogy a Jászkun Kerületbe tartozó községeknek az 1847/48. évi 25. te. szerinti szervezését megkezdje. A kiskunok küldöttsége felkereste Bécsben Magyarország kancellárját, akitől Jankovics főkapitány leváltását és új főkapitány kinevezését kérték.

3 Tőlük függetlenül a nagykunok küldöttsége is Bécsbe érkezett, s ugyanazzal a kéréssel fordult a kancellárhoz. Mindkét küldöttség azonos választ kapott: az új szervezeti átalakulásig Jankovics marad a főkapitány, hiszen a várható rövid időre úgysem vállalná el senki a tisztséget. A kancellár utasította a küldöttségeket, fogadják el Jankovics intézkedéseit. A kiskun küldöttség beszámolóját a félegyházi közgyűlés tudomásul vette, de csak mint a beszámolók magánértesülését. Felkérték Balajthy Vendelt, hívja össze a kiskun helységek képviselőit, hogy együtt tárgyalhassák meg a további teendőiket. Január 3án összeült a Kiskun Kerület képviselőinek értekezlete - 1848. évi kerületi beosztás szerint — ahol formálisan is kimondták a bizalmatlanságot Jankovics főkapitány ellen

4 A közös Jászkun kerületi közgyűlést 1861. január 16-ra Jankovics hívta össze, meghívást kaptak a községek időközben már megválasztott képviselői, valamint az 1848-ban választott Jász, Kiskun és Nagykun Kerület hivatalnokai. A közgyűlés megjelölt tárgya a hármaskerület szervezése volt.

5 A közgyűlés valójában már január 14-én, az előzetes tárgyalások megtartásával kezdődött. Ezen Jankovics megpróbálta meggyőzni a küldötteket személyes jóakaratáSASHEGY1 Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849-1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk.: PÖLÖSKEI Ferenc és RÁNKI György. Bp. 1981. 81-140.; SASHEGYI Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965.; Magyarország története. 6/1. köt. Bp. 1987. Az önkényuralom kora (1849-1867). írta-.SZABAD György. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (Továbbiakban: BKMÖL) Kiskunfélegyháza levéltára (Továbbiakban: Kf.) Félegyháza közgyűlési jegyzó'könyve (Továbbiakban: kgy. jkv.) 1860. 247. sz. 3 BKMÖL Kf. Félegyháza kgy. jkv. 1860. 289. sz. 4 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 6/1861. 5 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 4/1861. 94