Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Glück Jenő: A német lovagrend a XV. századi Bánságban / 33. o.

katonai képzettségűek voltak. így tehát, mind Zsigmond király, mind a lovagok által áhított gazdasági fejlődés előmozdítása háttérbe szorult. Ilyen körülmények között nem éppen rózsás távlatokkal kecsegtetve bontako­zott ki 1432 tavasza. A fegyverszünet lejártával meginduló török csapatösszevonások már február 6-án arra késztették Nándorfehérvár parancsnokát, sőt a keveit is, hogy fegyveres erejüket készenlétbe helyezzék. 40 Valamivel később bekövetkezett a törö­kök támadása az Al-Dunánál. Az itteni események lefolyásáról csupán közvetett értesülések állnak rendelke­zésünkre. Ezek egyike Swidrigal litván nagyfejedelem levele, amelyet a rend nagymes­teréhez intézett és tulajdonképpen közvetíti azokat a híreket, amelyeket a moldvai fe­jedelem révén kapott, és aki jó kapcsolatokat ápolt Aldea havasalföldi uralkodóval is. Lényegében kiderül, hogy az Oszmán támadás a Vaskapunál következett be és a védő­ket majdnem mind lemészárolták.* 1 A hír annál is hitelesebbnek látszik, mivel Aldea maga is a török táborhoz kényszerült csatlakozni. A másik hírforrás Raguza (a mai Dubrovnik) köztársaságának rektora, akinek szintén közvetlen kapcsolatai voltak a törökökkel, és ugyanazon híreket továbbította. Újabb megerősítés érkezett 1432. július 20-án Swidrigal részéről. 43 A legrészletesebb értesüléseket közvetlenül az események nyomán a nagymester az osterodei komtur révén szerezte, aki viszont egy szemtanú lengyel főúr, név szerint Ian Stangenbert útján jutott hírekhez. Szerinte a törökök három várat foglaltak el, javakat és embereket semmisítettek meg. 44 A várak közül biztosan megszenvedte a török betörést Szent László, mivel már 1432-ben intézkedések történnek helyreállítá­sa érdekében. A lovagok és a török erők közötti összecsapás egyik vetülete a kenézek és csapa­taik valódi magatartása. Egyes szerzők mint például I. Hajegan a lovagok vereségét egyenesen ezek távolmaradásával magyarázzák. 45 A rendelkezésünkre álló források semmiféle adatot nem tartalmaznak e feltevés alátámasztására. Elképzelhetetlen, hogy a lovagok panaszai között ez nem szerepelt volna, és még kevésbé kerülte volna el a király figyelmét. Senkit sem büntettek meg hűtlenségért, ami egyébként az idők folya­mán nem egyszer előfordult az említett közegben. Mi több, 1433-ban megújították a kenézek hadkötelezettségét. E lovagok vereségének ekénti magyarázata mögött egyes történészek olyan téves értékítélete rejlik, amely döntő jelentőséget tulajdonít a bán­sági kerületek katonai erejének a törökellenes helyi harcban. Ha ez így lett volna, kevésbé iparkodott volna Zsigmond király lovagokat telepíteni az Al-Dunához. Ami a török behatolás méreteit illeti, tulajdonképpen egy szokványos rablóhad­járatról volt szó, amelynek a felkészületlen védelem nem tudott ellenállni, és ugyanak­40 HAJEGAN, I. 1978.194. 41 Berlin, XVH. a. 13. Wplomatorium relationum Reipublicae Raguáanae cum regno Hungáriáé, Bp. 1887. 374. 43 Berlin, XVII. a. 22. 44 Uo.XXTV.a. 31. 45 HATEGAN,I. 1978.195. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom