Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Gyárfás István: a jász-kunok története / 381. o.

Előszavában Gyárfás tudománytörténetileg is jelentős emléket állít Horváth Péter jegyző, gimnáziumi igazgatónak Jászberényben, aki a jászkunokról szóló alapvető művét 1801-ben latin nyelven megjelentette, s amelynek folytatására két évtizedet kellett várni. A Jászkun Kerületek közönsége „az ősök tettei s emléke iránti kegyeletének újabb fényes jelét adta, midőn 1870. évi május 3-án tartott kerületi közgyűlési 2351. sz. határozatában nemes lelkesültséggel kimondaná, hogy jelen munka úgy első, mint többi köteteinek is ezer példányig kiállításából felmerülő összes nyomdai költséget ... fedezendi. 29 A Századok 1873 végén adja hírül, hogy Gyárfás István a „Jászkunok történeté-nek második kötete, mint értesülünk, nemsokára kikerülend a sajtó alól. Ekkorra már a Jász-Kunság című hetilap - az első kötethez hasonlóan - előfizetési felhívással fordul az olvasókhoz.

30 Az 1873 koratavaszán megjelent kötetről a Századok 1874. márciusi száma elismerő bírálatot közöl:

31 ,,a magvas és becses művet ... figyelemmel átolvastuk, s a benyomás ... jóval kedvezőbb az első köteténél ... A vasszorgalmú anyaggyűjtés, a beható vizsgálódásra és egészséges, józan ítéletre mutató érvelések, következtetések, továbbá jó magyaros és velős, erőteljes irálya mellett különösen a berendezés világossága által tűnik ki ... itt már a jász- és kun fajok Árpád-kori történeti előadásában, a szerző sokkal biztosabban haladhat, mint a homályos őskor és első népvándorlások szövevényes zűrzavarai közt ... Összegezésül a kortársi szakkritika leszögezi: „ß szerző e munkajavai maradandó nevet vívott ki történeti irodalmunkban." S valóban, a második kötet a korszerű monográfia olyan kellékével is rendelkezik, mint a betűsoros névmutató és az oklevéltár. G yárfás erről így ír a kötet előszavának a végén:

32 „megkezdetik a jászkun oklevéltar közlése is, melybe nemcsak még eddig kiadatlan, hanem már valahol megjelent oklevelek is felvétetnek; ez utóbbiak azonban ritkábban egész terjedelemben, hanem részint csak rövid tartalmuk, részint a jászkun történelemre vonatkozó érdekesebb részeik vannak közölve. Az oklevelek közül, mint egyik legérdekesebbet, emeljük ki az 1279. június 23-án datált (68. számú) oklevelet amelyben IV. László király esküvel kötelezte magát „a r. catholícus hit megtartására, a kunok megtérítésére s megzabolázására. Ezen latin nyelven írt oklevél teljes magyar fordítását közli Gyárfás: „kunok, kik még meg nem kereszteltettek, akarják és óhajtják bevenni a keresztség szentségét ... s a bálványok tiszteletét s a pogányok minden és egyes szertartásait mellőzvén s végkép elhagyván, megtartani a catholícus hit egységét. És hogy megválnak s lemondanak sátoraikról és szőrnemez házaikról, s keresztény szokás szerint falukban, épületekben és földhöz erősített házakban laknak és tartózkodnak ..."

33 A közölt részlet nemcsak a katolikus hitre való áttérés igényét rögzíti, hanem a kunok települési és lakásviszonyairól is tudósít. S ha megnézzük a 20 nappal későbbi 29 GYÁRFÁS I. II. köt. Kecskemét, 1873.1-X. Századok, VI. evf. 10. szám. 1872. december. 725. és Jászkunság, V. évf. 48. szám. 293. 31 Századok, VIII. évf. 1. szám, 1874. március. 224-225. 32 GYÁRFÁS I. II. köt. 1873. X. 33 GYÁRFÁS I. II. köt. 1873. 332-336. 388