Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Gyárfás István: a jász-kunok története / 381. o.

által hitelesített másolatban hoztam el, legnagyobb részt ösmeretlenek a hazánkban ..."

4 Gyárfás István munkamódszerét mutatja az 1861. december 10-i levele, melyben azt kéri Sziládytól, hogy „ ... ha a Pest megyei levéltárban kutatnak, írják ki az ott levő sok kun történetre vonatkozókat. Éppen most mesterkedem rajta, hogy a kalocsai érseki könyvtárból históriai munkákat kaphassak. 5 A jászberényi kerületi levéltárból kölcsönzött források közül elsőként az 588 lapból álló egész ívnyi kamarai összeírást dolgozta fel adatközlésként és résztanulmányként. Az 1699-ben kezdett Pentz-féle összeírás — amelyben Sötér Ferenc a Jászkun Kerület részéről közreműködött - szolgált a Jászkunság területének a Német Lovagrend részére történő eladásához, gazdaság- és népesség történetileg adatgazdagságával kincsesbányának bizonyult Gyárfás István kéziratát Ráth Károly akadémikushoz küldte el 1864. augusztus 24-én kelt levelével együtt: „Méltóztassék ezen, talán több igyekezet, mint képzettséggel írt értekezésemet megbírálni, s ha érdemes, a Győri Történelmi Füzetekben kiadni, ha pedig a bírálat szigorát ki nem állja, s kiadásra méltónak nem találtatik, addig magánál megőrizni, míg a felett intézkedek."

6 Győrből kedvező válasz érkezhetett, mert 1864. szeptember 3-án >f

A Jászkunság történetéhez a XVI. és XVH. századból" címmel a dunántúli történetkedvelők Győrött tartott IV. összejövetelén Gyárfás István felolvasást is tartott. Salamon Ferenc: „Magyarország a török hódítás korában ' c. műve (első kiadás) 220. oldalán „sok becses adatot magában foglaló munkaként említi. Ráth Károlytól a megjelentetésre pozitív válasz érkezett, s mellette egy felkérés Bács-Bodrog megye történetének megírására. Gyárfás válasza: „ ... bármennyire is megtisztelve érzem magam, mégis kénytelen vagyok azt el nem fogadni azon okból, mivel én mint jászkunsági lakos, a Jászkunságnak majd félszázada parlagon heverő monográfiája megírásához régebben gyűjtöm az adatokat, s már eddig is oly kedvező eredménynyel, hogy gyűjteményembe 1230-1722. évig terjedő időtől 350 darabot meghaladó oklevelet másoltam (1864. október 28.)

7 Gyárfás Istvánnak a Ráth Károlyhoz küldött kézirata 1865-ben jelent meg Győrben a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV. kötetében 106 oldalon, kiadták Ráth Károly és Rómer Fíóris, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. A Szilády Áronhoz küldött levelek közül még érdemes az 1869. június 10-i keltezésűt említem: „ ... Nagy Ivántól tudja meg ... ott vannak-e kéziratok az egyetemi könyvtárban? vagy hát ha ott lennének, vegye körül, hogy ha kell egy pár száz forintos takarékpénztári könyvecske letétele mellett biztosítékul, kiadják-e azokat használatra?, vagy mint kéziratok kizárólag csak helyben használhatók: mert ha ki nem adják, Gyárfás István levelei az MTA kézirattárában: 3. sz. levél. - lásd még: FEKETE Dezső: Gyárfás István (1822-1883) élete és munkája. Kiskunhalas, 1983. Uo. 4. sz. levél. Uo. Ráth Károlynak írt 1. sz. levél. 7 Uo. Ráth Károlynak írt 2. sz. levél. 383