Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
ADATTÁR - Oroszi Sándor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Erzsébet királyné-emlékligetek és -ültetvények / 349. o.
látták el. A katolikus egyház a kápolna körül ültetett fákat, míg több birtokos a község határában, Bartán Simon Pál, Pusztaújküton Jurenák Sándor, Pusztaszenttamáson pedig gr. Almássy Imre. A természetvédelmi összeírás alkalmával valamennyi emlékültetvényt védelemre bejelentettek. TÚRKEVE A város a népkertben egy „köröndbe ültetett emlékfákat, míg a református iskolaszék az iskola és egy óvoda mellé. Ugyancsak fák kerültek a református templom köré is. Három birtokos létesített emlékhelyet. Közülük Varga Sándort említjük meg, aki „a házánál levő mintegy 1000 négyszögöl (3597 m 2 ) területet „Erzsébet-telep -nek nevezte el." VEZSENY A helyi elöljáróság a községház udvarára és a -ház elé, a református egyház pedig a templomudvarba ültetett fákat. ZAGYVARÉKAS A községi elöljáróság a templom és az iskola környékét fásíttatta be. IV. Összegzésünkben meg kell említenünk, hogy megyénkben — hasonlóan az ország más vidékeihez — részben már meglévő tereket neveztek el Erzsébet királynéról, ahová fákat, cserjéket ültettek. Erre példa lehet Jászfényszaru, Jásztelek. Néhány helyen, miként Kisújszálláson is, szintén korábban létrehozott parkot nyilvánítottak, fejlesztettek emlékhellyé. Legtöbb helységben viszont új ültetvényeket, fásított köztereket létesítettek. A facsemeték kerülhettek a település központját jelentő templomok, községházak mellé (Jászalsószentgyörgy, Kunmadaras, Pusztamonostor), vagy a lakott terület közvetlen határába (Karcag), nagyon sokszor azonban a külterületre, birtokközpontokba vagy tanyák köré (Törökszentmiklós. Mezőtúr). A fásításban a települések vezető testületei, továbbá az állami hivatalok és az egyházak jártak az élen. Rajtuk kívül néhány helyen (Kenderes, Törökszentmiklós, Túrkeve) jelentősnek mondható a magánosok faültetési, emlékhely létesítési tevékenysége is. Mindez bizonyítja, hogy a miniszteri felhívás valóban nagy társadalmi visszhangra talált. Az 1909. évi természetvédelmi összeírás alkalmával összesen tizenegy településből ajánlottak Erzsébet királyné-emlékültetvényt védelemre. így az Erzsébet királyné tiszteletére létrehozott fásítások a kibontakozó természetvédelmi törekvések legjelentősebb bázisát alkották. A faültetési mozgalom elindítói vallották és hirdették: „ ... él a remény, hogy 362