Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Erzsébet királyné-emlékligetek és -ültetvények / 349. o.

Később, 1906-tól kezdődően a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghirdetett Madarak és Fák Napja ünnepségei is gyakran Erzsébet-ligetekhez kapcsolódtak. Ezekben egyéb szép megemlékezéseket is tartottak, további inspirációt adva a fák ápolásához és tiszteletéhez. Az első világháború idején, 1916-ban kezdték el ültetni a „Hősök ligete'

'-it, amelyek aztán a háború után is gyarapodtak. A második világháború után országos emlékfa-ültetési akció évtizedekig nem volt, bár néhány emlékhelyre került azért fa. Közülük kiemeljük a Kecskeméten létesített parkot. Ezt 1975-ben a felszabadulás 30. évfordulója és az 1945 utáni egymilliomodik hektár erdősítés emlékére hozták létre. Napjainkban pedig a pécsi erdészek hirdettek meg faültetési akciót a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére. II. Az Erzsébet királyné-emlékhelyek a hazai természetvédelem történetében fontos, meghatározó helyet foglalnak el. A múlt század végén hazánkban is meginduló természetvédelmi mozgalom nemcsak állat- és növényfajok védelmét tűzte ki célul, hanem nevezetes fák, erdők megóvását is. Ezek védelemre történő összeírásáról rendelkező, 1900-ban DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter által kiadott rendelet első helyen említi „a boldogult királyné Ő Felsége emlékére ültetett emlékfákat, valamint oly fákat és facsoportokat, melyekre nézve valami történelmi emlék, monda, vagy szájhagyomány fűződik ..."

5 Ez az első kimondottan természetvédelmi célzatú rendelkezés azonban csak az államerdészeti hivataloknak szólt. Mivel megyénkben kincstári erdő nem volt, erre az öszszeírási felhívásra intézkedés nem történt. A második, 1909-ben kiadott miniszteri rendelet viszont már az egész országra, így a törvényhatóságokra is vonatkozott. DARÁNYI az összeírást azért rendelte el, „hogy a természetnek az ország díszére szolgáló kiváló alkotásai, tudományos szempontból becses tárgyai és ezek mellett mindazon természeti emlékei, a melyek a magyar történelem eseményeivel valamely vonatkozásban állanak, gondozásban részesíttessenek. 6 A rendelkezéshez útmutatásul kiküldték KAÁN Károly A természeti emlékek fen(n)tartása című könyvét. KAÁN a lehetséges természeti emlékeket különböző csoportokba sorolta, ahol ,,a történeti események emlékei" kategóriában komoly szerepet szánt a millenáris — és az Erzsébet királyné-emlékfáknak. Valóban, a Jász-Nagykun-Szoínok vármegyében kitöltött és a minisztériumba visszaküldött 27 összeírási ív szerint csak a jászberényi szilfa és a Jánoshida határában lévő öreg tölgyfák nem tartoztak a millenniumi- vagy az Erzsébet királyné-emlékfák közé.

6 5 EL. 1900. 790. 6 EL. 1909. 519. Lasd erről a ket objektumról bővebben: OROSZI Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. Bp. 1986.54-55. 351