Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához / 337. o.

túlhaladta. Ezt az ellentmondást alighanem a kor liberális vezetői közül is többen érezhették. Illéssy júniusi hazatérése előtt követtársaitól egy 52 aláírással ellátott, s Kölcsey által szerkesztett búcsúiratot kapott, A „visszahívást követően a Kerületek új követei - a törvényhatóság által kiadott új utasításoknak megfelelően — egyértelműen az országgyűlés konzervatív csoportjához csatlakoztak, s azokkal szavaztak együtt.

7 Illéssy még az országgyűlés ideje alatt ismerkedett meg a liberális ellenzék ismertebb vezetőivel, köztük Kölcseyvel, Deákkal, Kossuthtal.

8 Közülük többekkel egész életen át tartó, igaz barátságba került. Visszahívását követően egészen 1848-ig nagykun kapitányi tisztében tevékenykedett. Igyekezett elősegíteni a reformeszmék terjedését törvényhatóságában, ám az 1836-ban kinevezett, s egészen a forradalomig hivatalában maradó, szélsőségesen konzervatív nádori főkapitánnyal, verbói Szluha Imrével szemben nem sokat tehetett. Országgyűlési második követi megbízatást — az első követséget magának kisajátító Szluha miatt — többszöri felkérésre sem vállalt.

9 A40-es évektől helyzetét pénzügyi nehézségek is fokozták. Noha Kisújszállás legjelentősebb földes állatvagyonának birtokosa volt,

10 hosszú nagykun kapitányi megbízatásából fakadó elfoglaltsága miatt, de talán egyénisége folytán sem volt képes gazdasága megfelelő fejlesztésére. Kölcsönöket vett fel, melyek együttes összege ugyan messze nem érte el javai értékét, de készpénz hiányában mégsem tudta azokat időre visszafizetni. HiteleUo. 102-113. Az Dléssynek az országgyűlésen kiadott búcsúiiat szövegét ma már csak Kossuth Lajos tudósítása alapján ismerjük. Ő a következő szöveget idézi: „Hlésy János Jász Kún Kerületi Követnek társunknak, barátunknak tőlünk elválásán sajnálkozásunkat eltitkolnunk nem lehet. Visszatekintve a részvételre, melyet a köz ügybe vett, az egyenességre, mellyel szavazata függetlenségét fenntartotta, kénytelenek vagyunk vallást tenni, hogy távozása nékünk veszteség. Ennek érzésében jelentjük ki e sorokban iránta viseltető szeretetünket, barátságunkat, mellyet a távolságban is híven megőrizünk, s tőle hasonlót kérünk és várunk. Költt Posonyban, Június 4-én, 1834. (52 követ aláírása.)"; BARTA István: Kossuth Lajos. Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. Kossuth Lajos összes munkái. III. köt. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Bp. 1949. 219-220. Lásd: 2. sz. jegyzet. 9 BAGIG. 1991.145. Illéssy János vagyonáról az első általunk ismert adatokat Kisújszállás város 1845/46. évi adóöszszeírása szolgáltatja, minthogy ekkortól szünteti meg egy nádori rendelet a városi és kerületi tisztviselők adómentességét, s rendeli el adóztatásukat. Eszerint 1 db fejős tehénnel, 8 db hámos lóval, 720 (!) db juhhal rendelkezett, volt egy 1. adózási osztályú háza, s egy 3. osztályú szárazmalma, míg a redempciós kulcs alapján kiosztott, s a kisújszállási határ alig negyedét kitevő területekből 61 hold 2. osztályú szántóval és 18kapás 3. osztályú szőlővel részesült. Azl847/48-as katonai év városi adóösszeírásában az alábbi adótárgyakkal találkozunk: 18 saját jármos ökör, 9 fejős tehén, 8 db 3 éves tinó, 5 db 2 éves tinó, 5 db borjú, 8 db hámos, 10 db ménesbeli ló, 1022 (!) db juh, 1 db 1. osztályú ház, 65 hold 2. osztályú szántó, 16 kapás 3. osztályú szőlő, s 1 db 3. osztályú szárazmalom. E vagyontárgyak után 121 frt 60 krajcár volt azadóilieték, míg az egész városé összesen 2150 frt 26 krajcár. SZML Kisújszállás Adóösszeírásai 1845/46. és 1847/48. - Az összeírt vagyontárgyak alapján úgy tűnik, hogy Illéssy igyekezett bekapcsolódni a Kerületekben általánosan jellemző gyapjúkereskedelembe, de épp ezekben az években a földművelés növekvő súlyára utal az igavonó állatok számának gyors növekedése. (A későbbi kutatók figyelmét itt kell felhívnom arra a félreértésre alkalmat adó tényre, hogy ebben az időben Kisújszálláson két Illéssy János élt!) 339