Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Glück Jenő: A német lovagrend a XV. századi Bánságban / 33. o.

GLUCK JENŐ A NÉMET LOVAGREND A XV. SZÁZADI BÁNSÁGBAN A XIV-XV. század fordulóján Délkelet-Európára ránehezedett mind erősebben a török nyomás. A kis, egymással vetélkedő balkáni államok nagy részének bukása és a bizánci birodalom összeomlása nyomán megjelentek a Duna térségében is. Ugyanakkor komoly befolyásra tettek szert mind Szerbiában, mind Havasalföldön. Immár a Bánság is megszenvedte a török rablóhadjáratokban mutatkozó jelenlétüket, igaz Ozorai Pipó és más tehetséges katonai vezetők irányítása alatt kemény ellenállásba ütköztek a Duna menti királyi várak őrsége, a román kerületek és a bán csapatai részéről.

1 Az utolsó jelentős kísérlet a törökök teljes kiűzésére Európából Zsigmond király (1387-1437) nevéhez fűződik, aki megszervezte a nikápolyi hadjáratot (1396).

2 Az elszenvedett vereség nyomán a király felismerte, hogy a támadó stratégiát a Duna-vonal hathatós védelmével kell felváltani. E meggondolásból 1419-ben birtokba vette a Szörényi Bánságot és a továbbiakban előretolt állásnak tekintette. Néhány évvel később szerződést kötött Lázárevics István szerb despotával (1426), amely kimondta, hogy elhunyta után Belgrád, Galambóc és a többi birtokában lévő vár Magyarországhoz kerül. A következő évben, halála után, a bojárok Galambóc erődjét török kézre adták. Zsigmond nem hagyta annyiban a veszteséget, és elfoglalása érdekében terveket szőtt.

3 Elsősorban a folyam északi partján felépített Szent László vár, a mai Pescari falu területén, majd Dan havasalföldi fejedelem és Vitold Ütván nagyfejedelem segítségével hadba indult (1428).

4 Galambóc elfoglalása nem sikerült, de a felek kimerültsége egy három évre szóló fegyverszünet megkötését eredményezte.

5 Valójában az űj helyzet az erőviszonyok további kedvezőtlen eltolódását jelentette. Többek között 1 PANAITESCU, Pétre P.: Mircea cel Bátrin, Bucure§ti, 1944. 272-273., 260-261.; LUPA§, Ion: Un nobil polon ín scaunul de voievod al Transilvaniei: Voievodul Stibor. Studii si comunicári istorice II. Cluj, 1940. 61-66.; WENZEL Gusztáv: Stibor vajda. Bp. 1874. passim. 2 STEFANESCU, Stefan: Tara Románeascá de la Basarab I ,íntemeietorul" pina la Mihai Viteazul. Bucuresti, 1970. 60-61., 53-54. 3 ZIMMERMANN, Harald: Europäische Politik und Türkenabwehr zur Zeit Sigmund des Luxemburg. Forschungen zur Volks und Landeskunde, anul 21. Bucuresti, 1978. 17-22. 4 JOACHIM, Erich: König Sigmund und der Deutsche Ritterorden in Ungarn, 1429-1432. Mitteilungen des Institut für Osterreichische Geschichtsforschung, 33 Band, 1 Heft, Innebruck, 1912.91. NEMOIANU, Alexandru: Unele aspecte ale prezenjei teutonilor In Banat. Muzeul National IL Bucuresti, 1975. 381-382. 33