Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Papp Izabella: Kunszentmártoni görög boltos hagyatéka 1795-ből / 307. o.

PAPP IZABELLA KUNSZENTMÁRTONI GÖRÖG BOLTOS HAGYATÉKA 1795-BÖL „Szövetek, ruhák, bútorok, lakások — az anyagi kultúra tárgyi emlékei. Naplók, levelek, peres jegyzőkönyvek, végrendeletek — az egykori társadalmi kapcsolatok dokumentumai. Hiedelmek, mondák, szertartáskönyvek — a letűnt, vagy még mindig közöttünk élő múltbeli mentalitások, szokások, szimbólumok közvetítői." 1795 májusában Kunszentmártonban meghalt Vaits István boltos kereskedő. Nem volt utódja, ezért javairól hagyatéki leltárt készítettek. A lakására érkező tanácsi küldöttek kereskedőládájában nagy számmal találtak ki nem fizetett nyugtákat, görög és magyar nyelvű kötelezvényeket, s a kereskedéssel, hitelezéssel kapcsolatos feljegyzéseket, lajstromokat. Megkezdték a lakásban található eszközök, felszerelési tárgyak összeírását, az üzlet polcain sorakozó különféle anyagok, ruhák és a sok-sok apró cikk, vegyes áru számbavételét, melynek nyomán fokozatosan alakult ki a kereskedő közvetlen környezetének képe, mindennapjainak háttere. A XVII—XVIII. században Magyarországra érkezett balkáni kereskedők betelepüléséről és tevékenységéről már viszonylag sok feldolgozás készült. Elsősorban azoknak a göröglakta településeknek a története ismert, ahol jelentős kompániáik, egyházközségeik működtek.

2 Kevés információnk van azonban arról, hogy valójában hogyan éltek az idegen hazába került görögök, milyenek voltak használati tárgyaik, hogyan rendezték be lakásukat, milyen volt boltjuk árukészlete, s hogyan folytatták a kereskedés melletti legfontosabb tevékenységüket, a hitelezést. Egyszóval — milyen emlékei maradtak azoknak a görögöknek, akik nem töltöttek be kiemelkedő egyházi vagy közéleti tisztséget, nem szereztek jelentős vagyont vagy földtulajdont, hanem életük végéig megmaradtak az ősi foglalkozásnál, a kereskedésnél. Ezekre a kérdésekre elsősorban végrendeletekből, hagyatéki leltárakból, boltleltárakból, kereskedői lajstromokból kaphatunk képet. Csak ritkán fordul azonban elő az, hogy ezek az iratok a XVIII. századból egy-egy kereskedő esetében együtt találhatók 1 BÁCSKAI Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp. 1989. Például: Miskolc, Tokaj, Eger, Kecskemét. A legteljesebb feldolgozás eddig a pesti görögökről készült: FÜVES Ödön: Görögök Pesten 1686-1931. Kandidátusi értekezés. Bp. 1972. (MTA Kézirattár) 307