Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kiss Z. Géza: Adatok és szempontok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei népcsoportok bácskai beköltözéséhez / 275. o.

követi. Megértetik a telepesekkel, hogy új otthonuk akkor épül fel a leggyorsabban és a legkényelmesebben, ha nem hagyatkoznak az állami kedvezményekre, hanem igye­keznek maguk is pénzt szerezni különböző munkákkal. A falak verőinek csak a való­ban szükséges napszámot fizetik, a segédmunkákat lehetőség szerint maguk végzik. Tudniok kell azt is, hogy ha pénzük van, akkor a különböző méretű gerendákat kész­pénz ellenében „gegen baare Bezahlung, vagyis kedvezményesen megvásárolhatják a falerekatban, de ha nincs, akkor egy évi fizetési haladékot is kaphatnak. Az építéshez szükséges sokféle rudat, vesszőt (das kleine Bauholz) az uradalmi erdőn, a házak fede­léül szolgáló nádat pedig az Adminisztráció által kijelölt nádasban „in natura kapták, (gegen Ersatz), azaz pótlás ellenében. 22 A tiszttartó kötelessége volt gondoskodni arról is, hogy ajtó és ablakkeretek, a hozzájuk tartozó ajtókkal, illetve beüvegezett ablakkeretekkel „von guter (Dualität rendelkezésre álljanak. Gondoskodása kiterjed minden szerszámra, amely a föld­vagy a kézi munkához szükséges. Matthaeus Fuchs tiszttartó már-már fárasztó figyelmessége az emberi szükségle­tek iránt, lépten nyomon Benda Kálmán fenti megállapításátjuttatja eszünkbe, amely szerint a helytörténeti kutatás csak akkor léphet magasabb osztályba, ha művelői em­berközpontúvá teszik. Tőle megtudhatjuk, hogy az ember nyomába szegődve lehet a legbiztosabban eljutni a szükségletek beszerzésének helyéig, a lokálisból országossá szélesedő kereskedelmi kapcsolatrendszerek feltárásáig. Ő informál arról, hogy az épü­letfát rendelni kellett, 23 az asztalosipari termékeket és később a saját építésű temp­lomaikhoz szükséges, súlyos harangokat Budáról hozatták, a kitűnő acélszerszámok pe­dig „directe aus Steuermark, de a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával, „aus ers­ter Hand" származtak, és így állami kedvezmény nélkül is olcsók voltak. Az utasításban említett, kedvezményes árusítással foglalkozó „Requisitencam­mer kitűnő stájer szerszámai azt bizonyítják, hogy korábbi ismereteinkkel szemben a stájer hajósokat nem riasztotta a Dráva-torkolat és Apatin közötti Duna-szakasz „po­koli volta, mint ahogy feljutottak ide az eszéki piacon baromfival, gyümölccsel, zöldséggel, faeszkőzökkel megrakott apró dereglyék is. 24 A messziről összefutó kereskedelmi szálak kitapintása után térjünk vissza ismét Fuchs úrhoz, akit most éppen az aggaszt, hogy telepesei „wohl und fleissig ' alkalmaz­zák-e az állami támogatásokkal kapcsolatos szerszámokat. Meggyőződése, hogy a téli félévben kétszer, de nyáron havonként kellene az előre küldött ispán nyomában ki­szállni a tiszttartónak is a településekre, hogy az embereket „zum Fleiss- und Arbeit szorítsa. A tiszttartó gondol a korábbi lakók ellenállására is, akik nem vállalják tiltakozás nélkül, hogy az újonnan érkezettek számára az első évre egy darab megművelt földet 22 A telepes rendszerint annyi fat, nádat termelt ki az uradalom részére, amennyit maga kapott. 23 ' PLEIDELL Ambrus: A magyar kincstar apatini telepei Maria Terézia korában. In: Századok, 1929-1930. 399. Az épületfa a kincstár árvái és likavai uradalmaiból tutajon érkezett Apatinba. 24 , , , . A drávai hajózással kapcsolatos tervekhez: CSORBA József: Somogy varmegye ismertetése. Pest, 1857. 42—43.; Az eszéki bárkákhoz: KISS Z. Géza: Történeti vázlat Magyarrétfalu múlt­jához. Kézirat, 1990. 14. 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom