Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

zsákbégséget [ZanesyakBeksyghet]

4 adtak, és ha mostan az én szabadulásom nem lészen, ezután isten tudja mint leszen, de most bizonnyal tudom, ha kegyelmed értem küldi ez bírákot,

5 hát engem jó móddal kiszerezhetnek kéziből, mert őmaga is megmondá e minap, hogy csak járnának értem, kész volna szállítani sarczomat, Azért hatalmas istenért sírván könyörgék kegyelmednek, hogy kegyelmed ettől semmit ne késsék, hanem mentül hamarább lehet kegyelmed jártasson értem, Erre pedig fogadok kegyelmednek az én hitemre, tisztességemre, hogy én miattam kegyelmed semmi vétket, sem kárt nem vall, hanem én kegyelmednek mindannyi kezest vetek, amennyivel kegyelmed megelégszik, és ha az úr isten szabadulásomat adja [akkor] Jó; Holpedig nem lehet, ismég kegyelmed mindjárást küldjön helyemre, de erre, az Istenért Istenért, az hatalmas istenért hamar jó választót várok kegyelmedtől, mert ha kegyelmed én értem nem jártat, az én hitemre megölnek az nagy kínok és veresígek, Isten tartsa meg kegyelmedet minden jószágával Kelt, Szolnokból [ex Zolnok] 1573. június 28-án Szegíny megnyomorodott rabszolgád Kenderessy István Nemes Kenderessy István sajátkezűleg írt, megrendítő levele végig magyar nyelvű, ennek ellenére nem könnyű olvasatú. Eredetiségéhez nem fér kétség, bár pecséttel objektív okok miatt nincs ellátva. A levél külső oldalán a címzés így hangzik: „Az én bizodalmas uramnak Kenderessy Balázsnak adassék. Kenderessy István a szolnoki börtönből 1573." OL P-419 Károlyi család lt., Bosnyák cs. It. 1562-1665. 4. fiók, Fasc. 19. Mint a Kenderessy nemzetség 1730-ban készült leszármazási táblájából tudjuk, István apja K. Lőrincz volt, Balázs pedig, akihez a kiszabadításáért könyörög, az apja testvére. Nem lehetett megállapítani, hogy végül is kiszabadult-e a fogságból, de valószínüteg nem. A hivatkozott leszármazási táblában ugyanis a neve alatt magyarra fordítva a következő szöveg áll: Jstván meghalt, javait Pálffy Miklós nyerte el, de 1587-ben 6000 forintért eladta BódiMenyhértnek."

6 A levélben említett szandzsák a szolnoki volt, Szolnok székhellyel, amelyet a török 1553-ban hozott létre. Kiterjedése állandóan változott. Az 1571. évi állapotát Györffy Lajos írta le 1956-ban. Egy török defter (adónyilvántartás) alapján közölte az idetartozó összes község lakóit név szerint és szemléletes térképet is mellékelt.

1 4 A szandzsák bég a török közigazgatási egység, a szandzsák vezetője. A szandzsák - mint egy vilajet része - nagyobb volt, mint egy magyar megye. 5 A kunhegyesi és a kenderesi bírákról van szó. 6 OL P-392 Károlyi es. lt., Törzsanyag, 41. fiók Lad. 37. No. 127. 7 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. 261