Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

A használat során erősen színeződött, foltos lett, alsó részére korom/füst tapadt — tehát nyilván nem(csak) asztali eszköz volt, hanem a tűz körül is lehetett funkciója. A talpas csészének harmadrésze került elő. Magassága 7,5 cm, szájátmérője 15 cm, talpátmérője 9 cm. A falvastagságnál 0,2-0,3 cm (vékony alj) és 0,9 cm volt mérhető. A képen: a - oldalnézet, b - felülnézet, c - alulnézet. Leletünk egészen különleges, Kengyel környékén, de az egész gepida világban szinte kuriózum. így ezzel a 6. század középső harmadára keltezhető tárggyal örvendetesen gyarapodott a gepida kori keramikának eddig ismert formakincse. (A dolog „pikantéria"-ját emeli, hogy ugyanebben a házban leltem egy kiöntőcsöves edény töredékére.) 15. kép. Kengyel-Vigh-tanya. 9. pont. 6. századi gepida lakóépület helye. A partélen fekvő 2—3 méter átmérőjű világos, hamus elszíneződésre egy északi-déli helyzetű kutatóárkot ástunk, mely 5,6 m hosszú és 50—60 cm szélességű volt. Két ásónyomnyi szántott réteget emeltünk ki, ami után tisztáztam, vagyis megnyestem a felületet. Ennek nyomán kitűnt, hogy az altalaj az északi oldalon még inkább csak fakó, szubhumuszos jellegű, a délin viszont már élénkebb sárga agyag. Ez megint az erózió/defláció jele lehet ebben az inflexiós sávban. A szondának épp középső fertályán kultúrréteg, laza, hamus, faszenes, paticsos, nedvesen sötétes tónusú kevertes föld bontakozott ki, kb.2 m-es hosszúságban. Két egyenes oldala párhuzamosan futott nyugat-keleti irányban. A folthoz köthetően 5-6. századi korongolt, szürke, érdes fazékrészeket gyűjtöttem. Mivel az induló mezőgazdasági munka miatt a kutatóárkot vissza kellett temetni, ekkor csupán fotót és vázlatrajzot készítettem. 16. kép 25