Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

13. kép. Kengyel-Vígh-tanya. 6. pont. Korai népvándorlás kori lakógödör — néhány korongolt és kézzel formált edénytöredék a „kultúrréteg"-ből (azaz betöltődésből). A szürke, szemcsés főzőedények (1—13: perem-, nyak-, válldarabok; 14—16: fenékrészek) mellett, melyek tömegesen fordultak elő, figyelmet érdemelnek a korong nélkül készültek (17—20). Anyaguk durvább, nem oly jól megtisztított, mint a föntebbieké, különböző szennyeződés-darab ócskákat tartalmaz; talán még további törmelék-adalékot is kevertek hozzá. A pusztán szabad kézzel való edénykészítés valamelyik, közelebbről alig megállapítható formáját alkalmazták. Égetésük sem tűnik olyan jónak, mint a korongoltaké. Kérdés, vajon fazekas-kemencében nyerték általában barnás (-szürkés) színüket, vagy sem. Foltosak, ami használatuk során is keletkezhetett. Némiképpen — az esetek többségében nem annyira határozottan, mint a szemcsés fazekak szájrészei — kifelé hajló pereműek. Formájukra jellemző, hogy viszonylagosan nyúlánkabbak, kvázi hordó- vagy tojás-alakúak voltak/lehettek - ismét csak ellentétben a gyorskorongolt áruval. Izgalmas problémaként vetődik föl, miféle igények nyomán készültek, s hogy egy közösség mely tagjainak munkája testesül meg bennük. 14. kép 14. kép. Kengyel-Vigh-tanya. 6. pont. Kerámia-lelet a gepida házmaradvány töltelékföldjének 2-3. ásónyomnyi rétegéből. Az edény korongolásához fölhasznált fazekasagyagot közepes és durvább szemcsenagyságú homok soványító-anyaggal keverték össze. Néhány kisebb kavicsot is tartalmaz. A tárgyat fény felé fordítva fölfedezhető a természetes csillám/kvarc is. A soványítás mértéke az 5-6. századi keramiká23