Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

- minél több helytörténeti adattal szolgáljanak, - kiadójuk magyar hivatali szerv, vagy magyar magán személy legyen, - amelyet nyomtatásban még nem közöltek. A magunk szabta feltételek közül csak az utóbbiban kellett engedményt tennünk, mert csak így tudtuk biztosítani a kb. arányos tér- és időbeli megoszlást. Ami a dokumentumokat más szempontból illeti: eredetiben 26 latin nyelvű, három pedig korabeli latinsággal kevert magyar nyelven íródott.

3 Közülük kilenc Mohács előtt kelt, a polgárháború korszakából - nagy sajnálatunkra - csak kettő származik,

4 viszont sikeresnek tartjuk, hogy az 1542—1569 közötti átmeneti időszakból nyolc olyan iratot tudtunk közre adni, amelyek fontos új ismerettel szolgálnak az egyébként továbbra is homályban maradó huszonhét évről.

5 Nyomtatásban közülük eddig hat (9., 10., 15., 16., 20., 22. sz.) jelent meg latin nyelven. Témáik kissé változatosabbak, mint a korábbi századokban. Ilyenek pl.: intés a törvényes út betartására, peres ügyek intézése választott bírák útján, megyei törvényszéken és a királyi személyes jelenlét bírósága előtt, birtokjog-nyomozás, birtokadományozás, vásári rablás, birtokba iktatás, megyés ispán kinevezése,

6 birtokátvallás, birtokeladás, birtok zálogba adása, közigazgatási intézkedés, nyugtatvány és tizedjegyzék-részlet. Közülük tizenkilenc hiteles és eredeti, a többi kisebb értékű. Néhány azért, mert nem teljes szövegű bemásolás az egykorú királyi könyvekbe,

7 egy pedig ún. utólag készült „emlékeztető.' A források helye változatos. Mohács előtt nagyon könnyű dolga van a kutatónak a keresés szempontjából, mert az 1526 előtti oklevelek különgyűjteményben, két katalógusban rendezetten állnak rendelkezésre. Az Országos Levéltár állagaiból kiemeltek a diplomatikai levéltár (továbbiakban OL DL), az ország többi levéltárában lévők fotókópiája pedig a diplomatikai fényképgyűjteményben (továbbiakban OL DF) katalógusában kereshetők. Sokkal bonyolultabb a kutatás 1526 után. Ugrásszerűen megnő ugyanis az iratok száma, s amelyek a legkülönbözőbb törzsszámok, legkülönbözőbb levéltárak, számtalan csomójában keresendők, számtalan kutatási segédlet előzetes áttekintésével, esetenként darabonkénti átnézéssel. A XVI. századi Külső-Szolnok történetéből - a tapasztalat szerint - 1526 után a Kállay család, a Károlyi család levéltáraiban, a kamarai levéltár Neo-Regestrata (továbbiakban NRA), a Regesta Decimarum (továbbiakban RD), a Conscriptio Portarum (továbbiakban CP) állagaiban, valamint a királyi könyvekben (Libri Regii) van esély (nagy valószínűséggel) új irat feltalálására. Közülük kiemelkedő Kenderessy Istvánnak a török fogságból, 1573. június 28-án írt levele. Az 1527-1542 közötti időszak átkutatása csak rendkívül időigényes, segédlet nélküli, darabonkénti átnézéssel lehetséges. Az 1542-1569 közötti időszak forrásanyagát teljes homály fedi. Azt az anyagot ugyanis átnéztük, ahol joggal lehetett feltételezni valami eredményt, de a megye belső életére vonatkozóan nem találtunk semmi érdemlegest. Itt meg kell említeni, hogy a Zay Ferenc megyés ispáni kinevezéséről szóló, teljes szövegű irat kuriózumnak számít. Más megyékkel kapcsolatban, a királyi könyvekben több kinevezés is található, de mind rövidített formában. 7 A királyi könyvek csak 1527-től vannak meg. (A-57 Kancelláriai lt. 1527-1867.1-82. kötet). 230