Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

arányban (%) végezték el az általános iskolát a népesség különböző korcsoportjai; az általános iskolát sikeresen elvégzők milyen arányban (%) jutottak el - korcsoportonként — a középiskolák elvégzéséig; végül a középiskolát sikeresen befejezők milyen arányban (%) jutottak el — korcsoportonként - a felsőfokú iskolák befejezéséig. Ezeket a %-ban mért arányszámokat tükrözi a 24. ábra. (L.: Mellékletek.) Az első következtetésünk az lehet, hogy a korosztályok zöménél ezek a megyei mutatók általában — elég jelentékenyen — elmaradnak az országos mutatóktól. Ez azt jelenti, a megyében kisebb volt az esély az általános iskola elvégzésére, a középiskolai végzettség és a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére egyaránt. Ugy is fogalmazhatunk, a megye „iskoláztatási piramisa laposabb az országosnál. De álljanak itt mindenek előtt az átlagok (egységesen a 24 évesnél idősebb korosztályra vonatkoznak): - az általános iskolát sikeresen a megyében az említett korosztály 68,3 % (országosan 74,4) %-a végezte el; - az általános iskolát sikeresen elvégzők (ugyanezen korosztályra vonatkoztatva) 32,8 (országosan 37,7) %-a fejezte be sikeresen a középiskolát; - a középiskolát sikeresen elvégzők 32,2 (országosan 36,1) %-a fejezte be sikeresen a felsőfokú iskolát. Az ábra mutatja, hogy korosztályonként e három lényeges viszonyszám közül — a fiatalabb korosztályoknál — a legalább általános iskolai végzettség megszerzésében és a befejezett felsőfokú végzettség (középiskolai végzettségűekhez viszonyított) elérésében beszélhetünk „utolérésről. (Ezek a „piramis legalsó és legfelső „lépcsői. ) A legkedvezőtlenebb a „középső" lépcső, ahol az 59 éven felüli korosztályoknál (az 1948 előtt érettségizetteknél) különösen nagy volt az országoshoz viszonyított szaldó. El kell azonban azon is gondolkodni, hogy a 45 évesnél fiatalabb korosztályoktól kezdve (1963 után érettségizettek) a középfokról nehezebbé vált a felsőfokra való továbbjutás az alapfokról középfokra való továbbjutásnál. A magyarázat - már tudjuk — a középiskola ezidőtájt történt lényeges bővítésében van, s ennek máig nem teremtődtek meg feltételei a felsőfokra továbbjutási lehetőségek bővítésének formájában. (Pontosabban ez éppen napjainkban kezd valósággá válni.) Természetesen a felsőfok létszám-keretei is jelentékenyen bővültek, amit a 25. ábra mutat, (L.: Mellékletek.), de a felsőfok/középfok zsilip az 1963 után érettségizetteknél szorosabban „zárt, mint a korábbi korosztályok esetében. A 25. ábra az összes korosztálybelihez viszonyítja a felsőfokú, ill. a középiskolai végzettségűek számát. Mindkét grafikon a 40^44 éves korcsoportnál (az 1963-67 között érettségizetteknél) futott fel — a fiatalabb korosztályoknál sem meghaladott - csúcsára. Ekkor (és az ennél fiatalabbak esetében) országosan a korcsoportnak mintegy 40 (a megyében mintegy 36) %-a jutott el a középiskola, 12,9 (a megyében kb. 10,1) %-a a felsőfokú iskola befejezéséig. A 24 éven felüliek átlagai egyébként a következők: középiskola a megyében 22,4 (országosan 28,1) %, felsőfokú iskola a megyében 7,2 (országosan 10,1)%. 4. A tankötelezettség teljesítésének néhány kérdése az 1990. évi népszámlálás adatai alapján A tankötelezettség teljesítésének adatait a 9. sz. tábla foglalja össze.