Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

lékletek.) A 21. ábra a különböző' korú népesség, a diplomások és a befejezett középiskolai végzettségűek körében mutatja a férfiak arányának (%-beli) alakulását. Látható, hogy a felsőfokú végzettségűek körében együtt fut a két grafikon, tehát a fiatalabb korcsoportok felé haladva országosan és megyeileg egyaránt ugyanaz a folyamat zajlott le. Erről már a 20. ábra elemzése is meggyőzött bennünket. Amivel azonban a 21. ábra többet mond a 20.-nál, az a fiatalabb korcsoportok felé haladva az 50—54 éves korcsoportnál kezdődött fokozatos elnőiesedés, mely a 35—39 éves korcsoportnál már átlépte a férfiaknak a megfelelő korú népességen belüli arányát (tehát ettől a korcsoporttól kezdve a diploma már jobban a nőkhöz kapcsolódott az országban és a megyében egyaránt), a 20—24 éves korcsoportra pedig a férfiak hányada a diplomások között a befejezett középiskolai végzettségűek hányadánál is kevesebb lett. A diplomások gyors ütemű nőiesedése tehát az 1953—1957. között érettségizettek korcsoportjánál indult meg (e sorok írója is ehhez a korosztályhoz tartozik), az 1964—1968 között és természetesen az azóta érettségizetteknél már a diplomások között számarányukon felül vannak a nők, az 1983—1987 között érettségizetteknél pedig a diplomások nőiesedése a közülük csak a középiskola befejezéséig eljutok nőiesedését is meghaladja. Ez már kifejezetten aggasztó tény! Ugyanezen az ábrán a befejezett középiskolai végzettségű megyei „férfi-hányad -grafikon az idősebb korosztályoknál (egészen az 50-54 éves korúakig) jelentősen majorálja az országos grafikont. Tehát ezekben a korosztályokban a megyében még jóval több a férfi, mint országosan. Nálunk a férfiak arányának jelentős csökkenése először (az idősebbek felől haladva) a 60-64 éves korosztálynál következett be. Ők a háborús időszakot is felölelő 1943—1947-es években érettségiztek, 8 osztályos gimnáziumi tanulmányaikat pedig 1935—1939 között kezdték. Tehát azt is mondhatjuk: a középiskolai végzettségűek elnőiesedését a megyében erőteljesebben, országosan még valamivel szerényebben a II. világháborús időszak indította el. A befejezett középiskolai végzettségűek között a férfiak az 50-54 éves korosztálynál kerülnek népességen belüli számarányuk alá, s ettől kezdve - kis átmeneti visszaeséssel — nagyjából stagnál — országosan és megyeileg egyaránt a férfiak hányada. Ez — a már sokat emlegetett — 50—54 éves korosztály 1953-1957 között érettségizett. A 22. ábra a 21. ábra változata a szakmunkásképzőt, a 8. általánost végzett és az analfabéta férfiak esetére. E szerint a szakmunkásképző-iskolái végzettségűek körében is a fiatalodással együtt előrehaladt a nőiesedés, de a férfiak aránya még a 15—17 éves korosztályban is felül volt (országosan, megyeileg egyaránt) számarányukon. A 8. osztályos általános iskolai végzettség az 50—84 évesek - idősek — korcsoportjában a megyében még eléggé férfi-jelenség volt. Az 50 éven aluliak korcsoportjában (országosan és megyeileg egyaránt) egy jelentős, a 25-44 évesekre kiterjedő viszszaesés után a 8 osztályos végzettség elsősorban női jelenség. Tehát a nők az 50 éven aluliak csoportjában már a 8 osztályos végzettségűek körében is számarányukon felül reprezentáltak. Ez a korosztály az általános iskolát 1953 után végezte el (tehát 1945 után kezdte), tehát az „általános iskola" teljes eddigi történetével, mint „egyenlősítő" iskolatípus a nőket juttatta el számarányukon felül az iskola elvégzéséig. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a tendencia a 25 év alattiak körében, tehát az általános 201