Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

tak. (Az 1—3. osztályosok kvótájának - lassú — csökkenő tendenciája mutatja ezt.) Ugyanezen az ábrán az általános iskola 6—7. osztályát végzettek kvótája is — az előbbiekben sokat emlegetett — 45A9 évesek korcsoportjáig emelkedő tendenciát mutatott (az idősebbekhez viszonyítva), kifejezve, hogy lényegesen gyarapodott a 6—7. osztályos végzettségűek megyei részaránya a csak 1—3. vagy csak 4—5. osztályt végzettek rovására. Ettől kezdve csökkenő tendencia érvényesült, míg a 18-19 éves korcsoporttól beállt a népességi kvótához való igazodás. Ekkor azonban — mint láttuk a 17. ábra elemzésénél — már a 8. osztályt végzettek kvótája növekedett a csak 6—7. osztályt végzettek rovására is. Végül is az általános iskolai végzettségűek megyei kvótáit elemezve azt lehet megállapítani, hogy az általános iskola, mely struktúráját illetően a korábbiakhoz képest kevésbé szelektív („egyenlősítő jellegű) iskolatípus volt,

10 abból a szempontból beváltotta a megyében a hozzá fűzött reményeket, hogy lehetővé tette elvégzése tekintetében (a csak eddig a végzettségig eljutok számára) az országos felzárkózást. A 18. ábrán azonban még értékelni kell az analfabéták megyei hányadának korcsoportok szerinti grafikonját is. Ezen látszik az idős korosztály (74 éven felüliek) relatíve magas megyei analfabétizmusa, majd egy hosszú stagnáló, a népességi kvótánál még jóval nagyobb értékeket tartalmazó szakasz (egészen a 18-19 éves korcsoporttal bezáróan). Elfogadható — az országosnak megfelelő — csekély analfabétizmust csak a 18 év alattiak között lehet találni a megyében. Mindez természetesen szorosan összefügg azzal, amit a 2. részben a 15. ábra elemzésénél a megyei analfabétizmusról megállapítottam. (T.i., hogy csak 1990-re mutatkozott némi eredmény a megyei nagyobb analfabétizmusból adódó hátrányaink csökkentésében. Azok a fiatal korosztályok ugyanis, amelyekben a javulás bekövetkezett, zömmel 1980-ban még nem voltak 7 évesek.) Az iskolázottság korcsoportok szerinti alakulásáról fontos dolgokat mutat meg a 19. ábra, mely a népesség (országos és megyei) és a különböző fokú legmagasabb iskolai végzettségűek megoszlásáról tájékoztat. A legfontosabb konklúziók: a népesség egészének és a legmagasabbként általános iskolai 8. osztályos végzettséggel rendelkezők országos és megyei adatainak megoszlása hasonló egymáshoz. A befejezett felsőfokú és középiskolai végzettséggel rendelkezők zöme országosan és megyeileg egyaránt a 30—39 éves korcsoportban volt. Ez a korcsoport a megyében az országosnál nagyobb mértékben koncentrálja a befejezett felsőfokú és középiskolai végzettséggel rendelkezőket egyaránt. Ez a korcsoport 1964—1973 között kezdte a középiskolát, amely évek — mint a 17. ábra elemzésénél láttuk - a nagy megyei középiskolai felfutás és az azt követő még mindig magasszintű középiskoláztatás évei voltak. Ez a nagy középiskola-fejlesztés tehát a megyei befejezett felsőfokú és középiskolai végzettségűek megoszlási görbéjére is meghatározó jelentőséggel bírt. Sajnos a 30 évesnél fiatalabb korosztályú befejezett középiskolával rendelkezőkből részarányában már a megyében is csak kb. ugyanannyi van, mint országosan. Látható viszont, hogy a 20-29 éves korcsoportban a megyében még magasabb hányadban 10 HALÁSZ Gábor: Társadalmi igények, iskola, oktatáspolitika. Oktatáskutató Int. Bp. 1991. 26. 198