Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

Az iskolák államosítása mellett szervezett demonstrációk, elfogadott állásfoglalások azonban nem minden településen jártak reakció nélkül, ahogyan ezt a tankerületben megtörtént események is bizonyítják. A tankerületben zömmel Szabolcs megyében fordultak elő államosítás elleni megmozdulások, általában ott, ahol a lakosság többsége katolikus vallású volt, s jellemzően elmaradott gazdasági, társadalmi,kulturális viszonyok között élt. Az egész országot tekintve is Szabolcs megyében történt a legtöbb - 13 helységben - figyelemre méltó esemény az államosítás ellen. Következményeiben is a legjelentősebb kétségtelenül - a már említett - Pócspetriben történt június 3-án. Kenézlőn először június 3-án szülői értekezleten, majd 8-án tömeggyűlésen foglaltak állást az államosítás ellen, sőt a felzaklatott tömeg fel akarta koncolni a község egyik tanítóját családjával együtt. A tragédiát csak a rendőrség erőteljes fellépése akadályozta meg. Ebben az ügyben 20-an kerültek vádlottként a debreceni Népbíróság elé. Tímáron a kommunista párt helyiségét dúlta fel a felzaklatott tömeg. Megemlíthetők még e vonatkozásban a következő települések: Ajak,Kékcske, Nyíradony, Nyírbogdány, Nyírgelse, Ramocsaháza, Rakamaz, tíjfehértó.

76 A protestáns többségi lakosságú Hajdú és Bihar vármegyében szabolcsi mértékű megmozdulások nem fordultak elő.

77 Az első államosításellenes megmozdulás a megyében május 30-án délután történt Szajolban, amikor a helyi nemzeti bizottság határozatot kívánt alkotni a kérdésben. A községi helyettes főjegyző az esetről a következőt jelentette: „ ... a közgyűlési időpontot megelőzőleg már 3 óra tájban a községháza előtt nagytömegű asszonycsoport verődött össze botokkal felfegyverkezve (többszázas tömeg), akik megakadályozták a közgyűlésre érkező bizottsági tagok egy részének a községházához való bejövetelét, majd fenyegető magatartást tanúsítva követelték a felekezeti iskolák államosítása elleni határozati állásfoglalást, ... a további kellemetlen kimenetelű következmények megakadályozására a szolnoki államrendőrség politikai osztályának vezetője, a helyi rendőrség parancsnokának kérésére a helyszínre kiszállott."

78 Tiszapüspöki községben már bonyolultabb helyzet alakult ki. Június 4-én este az iskolában rendezett szülői értekezleten kb. 200—250 szülő jelent meg - az információk szerint — főként a szegényebb sorsú újtelepiek közül. Az értekezleten szó volt az iskolák államosításáról és ennek kapcsán a főpásztori körlevelet is ismertették a szülőkkel. A kedélyeket az államosítás szándéka meglehetősen felborzolhatta, mert egy hat tagból álló küldöttség Ács Lajos községi főjegyzőt szinte „erőszakkal átcipelte a szülői értekezletre,' ahol a megjelent szülők magyarázatot kértek a főjegyzőtől az államosítás szándékáról, továbbá arról, hogy miért doboltatta ki a község területén az e tárgyban hozott vármegyei törvényhatósági határozatot. Az asszonyok nem fogadták el a főjegyző magyarázkodását, „ ... állandóan azt kiabálták, hogy nekik nincs VASKÓ László: A köznevelésügy fejlődése a tiszántúli kerületben (1944-1950). Debrecen, 1980.244-245. 77 Uo. 246. 78 SZML Főispáni biz. ir. 26/1948. sz. 161