Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

E döntést később Mindszenty bíboros így magyarázta: „ ... az Egyház papjai, szerzetesei csak Krisztus és az Egyház szellemében nevelhetnek. Ez hivatásukból, papi, szerzetesi mivoltukból folyik. Az iskolai tanító—nevelő munkát azért vállalták és végezhették, mert hivatásukat gyakorolták. Ha nem világnézetükkel és hivatásukkal egyezően taníthatnak és nevelhetnek, önmagukkal kerülnének ellenkezésbe. 7 ! A június 12-én nyilvánosságra hozott körlevélben azt is közölték: „a 2334. kánon értelmében mindazok magukra vonják az exkommunikációt, akik az államosítási törvényre szavaznak vagy annak végrehajtásában közreműködnek. 7 3 A körlevél elsősorban a szerzetesrendek által működtetett iskolákat érintette rendkívül komoly mértékben. Szolnok megyében ezek közül a következők működtek:

74 — Isteni Megváltó Leányai Kongregációja (Congregatio Filiarum Divini Redemptoris) Jászárokszálláson általános és polgári, Kenderesen és Szajolban általános iskolát; — Isteni üdvözítő Nővérek -Szalvátor nővérek —(Sorores Divini Salvatoris) Karcagon; — Páli Szent Vince Szeretet Leányai Társulata — Irgalmas nővérek (Filiae Caritatis S. Vicentii a Paulo) Törökszentmiklóson általános; — Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek (Filiae S. Vincentii a Paulo — Congr. Szatmariensis) Jászberényben általános és polgári iskolát működtettek; — Csépán és Tiszaugon a Szent Benedek Leányai Társaság (Oblatae S. Benedicti) tagjai iskolában és óvodában dolgoztak. — Óvodát tartottak fenn Jászberényben a Szatmári Irgalmas Nővérek, Jászdózsán a Szervita Nővérek Magyar Kongregációja, Pusztamonostoron a Krisztus Királyról Nevezett Népművelők Társasága. A püspöki kar engedményeket nem tevő magatartása növelte a baloldali erők szembenállásának erejét, bizonyítandó, hogy az államosítás a társadalom túlnyomó többségének megmásíthatatlan akarata. A már említetteken kívül más eszközökkel is kívánta bizonyítani eltökélt szándékának jogosságát. A megye számos településén népgyűléseket szerveztek az államosítás mellett, ahol a szónokok a koalíciós pártok jelentősebb képviselői voltak. Emellett minden egyházi eseményben a politikai demonstráció megnyilvánulását vélték, és ha a helyzet úgy hozta, adminisztratív eszközök alkalmazására is sor került. Tapasztalni lehetett ezt a magatartást akkor is, amikor június 5-6-án, a Boldogasszony Éve keretében Czapik Gyula egri érsek és Kriston Endre segédpüspök Jászapátiba látogatott. Az adott helyzetben nyilvánvaló, hogy az érsek szereplését megkülönböztetett figyelem kísérte, működtek az információs csatornák, és ahol lehetett, ott korlátozták az egyházi esemény megrendezését. így pl. a rendőrség nem engedélyezte, hogy az érsek a gimnázium udvarán mondja el szentbeszédét az összegyűlt többezer hívőnek. Lényegében csak templomi szereplésről lehetett szó. Ami az érsek fogadtatásának előkészítését illeti, az MDP megyei vezetése is min72 MINDSZENTY J. 1989. 207. 73 GERGELY J. 1985.67. Magyar Katolikus Almanach. II. köt. 204-228.; SZML Tanfelügyelő ir. 3309/1948. sz. 159