Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

Májusban fokozódott az MKP"propaganda-tevékenysége, amelynek végrehajtói a párton kívül a koalíció többi tagja, a szakszervezetek, továbbá a különféle társadalmi és tömegszervezetek. Bevonásukkal, a propaganda sikere érdekében a települések jelentős részén akcióbizottságokat hoztak létre, amelyek élén természetesen az MKP helyi vezetői álltak. Feladatuk a tömegek megnyerése volt az iskolák államosításához, és a „fekete reakció elleni harc. Törekvésükben megkülönböztetett magatartást tanúsítottak a lojális nem katolikus egyházak képviselőivel szemben abból a célból is, hogy a katolikus egyházzal kialakult ellentét még kézenfekvőbb, de egyúttal a tömegek szemében még ellentmondásosabb és elfogadhatatlan legyen. Jellemző, hogy a református egyház zsinati testületeinek állásfoglalásait az MKP milyen jelentős súllyal kezelte: „ ... felhívtuk szervezeteink figyelmét ... hogy a zsinat eredményeit vizsgálják meg és politizálják át, vigyék be a köztudatba ... Mi ezt a „kérdést" továbbra is nyílt téren fogjuk tartani és ismertetjük az egész megyében."

32 A párt vezetése május végén a megyében 39 településen vizsgálta meg az iskolák államosításával kapcsolatban a kialakult helyzetet, főként azokat, ahol a lakosság többsége katolikus volt. Ahol a lakosság többségét reformátusok tették ki — a zsinati határozatokkal összefüggésben -, nem volt aggodalomra ok. Ezt a beérkezett jelentések is egyértelműen igazolták. Egyedül a Tiszainokát ellátó református lelkész magatartásában jelentkezett probléma, akit úgy jellemeznek summásan, hogy „rosszabb 10 Mindszentynél. Mezőtúron mintegy 10 asszony rohamozta meg a közellátási hivatalt a Üsztfejadag felemelését követelve. „Ennek az akciónak a hátterében, biztos jelek szerint az egyházi reakció működését lehet sejteni." - írja a jelentés. Ahol a katolikus lakosság aránya számottevő vagy jelentősebb, ott már gyakran fogalmaznak meg problémát. Az összegző jelentésből a következőket lehet kiemelni:

33 - Mezőtúr: „A katolikus papok szokásos fegyvereiket elővéve igyekeznek egyháztagjaikat azzal megfélemlíteni, hogy nem temetik el és nem esketik meg azokat, akik az államosítás mellett foglalnak állást." - Besenyszög: „A klérus erősen dolgozik, aláírásokat gyűjt ... Az Actio Catholica gyűlést tartott mintegy 30 résztvevővel és ... táviratot küldtek Mindszentynek, amelyben megköszönik, hogy kiállt mellettük." - Rákóczifalva: „A klérus erősen dolgozik, prédikációkkal, egyéni rábeszélésekkel és lelki terrorral. A pap nem áldoztatta meg azokat a pedagógusokat, akik a pedagógus szakszervezet határozatát aláírták. Az iskolás gyerekek szerint az iskolában sírva 32 SZML Pártarchívum (MSZMP) ir. 1 fcs. 9. ó'.e. 136. p. 33 SZML Pártarchívum (MSZMP) ir. 25. f. 1 fcs. 9. ó'.c. 142-147. p. A szövegben felsorolt települések lakossága szinte teljes egészében katolikus vallású. Mezőtúr esetében a lakosság többsége református. Számottevő a reformátusok aránya Rákóczifalván és Fegyvcrncken. Az összefoglalójelentésben szerepe] még több település. Ezek közül a lakosság dominánsan katolikus: Nagykörűben, Jászdózsán, Jásztelken, Rákóczi újfalun, Tomajmonostorán, Tiszabó'n, Kunszentmártonban, Jászladányon, Jászfelsőszentgyörgyön, Jászalsószcntgyörgyön, Cibakházán, Szclevényen, Tiszasülyön és Tiszagyendán. A lakosság többsége református: Kunmadarason, Tiszaroffon, Tiszaföldvár-Homokon, Abádszalókon, Nagyréven, Tiszadcrzsen, Kunhegyesen, Karcagon, Tiszaburán és Tiszaugon. 147