Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.
Az iskolák állatnosításának előkészítése Az 1947-es nemzetgyűlési választások után felgyorsultak az események. A baloldal sokkal eltökéltebben tette meg és vitte végig kezdeményezéseit. A kisgazdapárt széthullása után a szociáldemokraták jobb oldalának kiszorítása következett a hatalomból, és megindult a kommunista párt (MKP) részéről a hatalom minden szférájának kisajátítása. Ez a törekvés természetes módon érintette az ország intézményrendszerét, így a közoktatást is. A fő jelszó ebben a demokratizálás, valamint a béke védelme volt. Az átalakuló hatalom a közoktatás államosítását akarta, hogy az lehetőleg minden tekintetben saját célkitűzéseit szolgálja. A tulajdonjog megváltozása, ill. megváltoztatása biztosította a korlátlan rendelkezés lehetőségét mind az oktatás szervezeti rendszerében, mind pedig tartalmában. Érthető, hogy az államosítás folyamatának megvalósulásában az iskolafenntartó egyházak jelentették a legfőbb gondot, így velük keresni kellett a megegyezés lehetőségét, vagy vállalni a kialakuló konfliktusokat. Az eddig eltelt idő egyértelműen bizonyította, hogy Magyarországon az iskolák államosításának legfőbb akadálya a római katolikus egyház lesz. Az iskolafenntartó községeknél különösebb gond nem jelentkezett. Ez egyszerűen azzal magyarázható, hogy az államhatalom, az államigazgatás helyi képviseletében is bekövetkezett az a balratolódás, ami országosan jellemző, továbbá: a helyi önkormányzatok nem rendelkeztek elégséges eszközzel az iskolák fenntartásához, így azok csak komoly tehertételt jelentettek. Ezért iskoláik állami tulajdonba vételét sok esetben maguk is kezdeményezték. Az államosítás előkészítésének folyamatát lényegében a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 1947. december 21-én tartott II. Országos Küldöttközgyűlése indította el, ahol a küldöttek egyhangúlag követelték az iskolák államosítását. 1 Rákosi Mátyás az MKP főtitkára ezt a kérdést is egy átfogóbb, az állam és egyház viszonya rendezésének programjába csomagolta. 1948. január 10-én többek között a következőket fogalmazta meg:,,... meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik. ... A fiatal magyar demokrácia három esztendőn keresztül mindent megtett arra, hogy a katolikus egyházat is bevonja a nemzet talpra állításának nagy munkájába. Meg kell állapítani, hogy siker nélkül. A magyar katolikus egyház vezetőinek többsége, Mindszenty Józseffel az élen, még ma sem ismeri el a köztársaságot. Vissza kívánja állítani a régi úri nagybirtokot, ellenzi a hároméves tervet, a demokrácia minden egészséges kezdeményezését. ... Amikor napirendre tűzi - az államosítást —, végezni fog azzal a reakcióval is, mely az egyház köntöse mögé búvik. 2 Februárban, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) költségvetésének parlamenti tárgyalása során ismét szóba került az egyházi vezetők magatartásának problémája. Arra hivatkozva, hogy az egyházi iskolák működésének költségeit „majdnem 100 %-ig" az állam biztosítja, „Ennek viszonzásaként megkövetelhető, hogy a 1 HORVÁTH Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere 1945-1948. Bp. 1975. 149. 2 GERGELY Jenő: A katolikus egyház Magyarországon. Bp. 1985. 59-60. 138
