Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

3. kép kedett el, a lejtő legfölső részén. A képen az ásatási dokumentációból a nyugat-keleti és az észak-déli metszetet láthatjuk; az előbbi 10 cm-enként, az utóbbi 20 cm-enként fölvett mélységadat-sorral készült. A fönti, mely csupán a beásás kontúrját mutatja, a ház alapszerkezetét is reprezentálja egyben. A tetőt tartó ágasok nyomát rendesen a napnyugati és a napkeleti fal mellett leltem — ezeket egészítette ki még egy az utóbbihoz közelebb. A szaggatott vonal a cölöpgödrök eredeti formáját jelzi, mivel a bontásnál csak a fatörzs helyét követtem. Az alsó metszetrajz abban a vonatkozásban érdekes, hogy jól adja vissza a gödörház fekvését a lejtős terepen. Ez úgy 7°-osnak vehető, ami átszámítva 15-16 %-os rézsűnek felel meg. A felület erodáltságára világít rá az a megfigyelés, hogy a déli oldalfalból 20-25 cm ,^hiányzott. Itt az objektum vonalát egyébként sem lehetett autentikusan meghúzni — a betöltődés és a löszös-agyagos altalaj teljességgel egybeolvadt. 5. kép. Kengyel-Vigh-tanya. 1. pont. Korai Meroving-kori veremház. Válogatott, reprezentatív leletek a keramika-együttesből. A konyhai tevékenységnél, a tűz körül használt fazekak anyagához a gepida gölöncsér homokot-kavicsot kevert; ez a soványítás igen jó szolgálatot tehetett az edények készítésénél (szárításnál és kiégetésnél), valamint a háztartási munka során. A lábbal hajtott korongon, gyakorlott kézzel formázott készítményeken a technika jelei a bordák-barázdák, melyeket a vállrésztől az aljig végig konstatálhatunk. A római kori, népvándorlás kori viszonylatban talán inkább zömökebb arányúnak számító, szürke fazekak durván 15—25 cm, átlag 20 cm nagyságúak voltak. A határozottan kihajló szájrészek, peremek a 3/4—6/7. század 12