Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

s körülírású Pecsétekkel éljenek." A Kerületek Közgyűlése megállapította ugyanis, hogy a „Megyebeli némely Községek, mind formájukra, mind pedig körülírásaikra nézve egymástól sokban különböző Pecsétekkel élnek. Túrkevén ekkor „3 rendbeli régibb s újabb, nagyobb s kisebb Pecsétek ' voltak használatban. Ezeket régi szokás szerint a helyiség ládájában őrizték, felhasználni őket á Tanács, illetve az elöljárók tudta és akarata nélkül nem volt szabad.

9 A pecsétet általában a helyi „Cancelláriában ütötték az írásra vagy a borítékra. Az 1790-1804 közötti évekből sikerült felkutatnom — a már bemutatottakon kívül — két túrkevei pecsétváltozatot, melyek az említett „3 rendbeli -ékhez tartozhattak: az egyik egy kisebb (18 mm x 21 mm) körirat nélküli címeres pecsét, a sisaktakaró fölötti T.H. (Túrkeve Helység) betűkkel, melyet a helység főbírája és tanácsa adott ki (3/a kép). A másik a község ord. bírája (Tóth István) által 1804-ben használt igen sajátos formájú pecsét. (3/b kép). Jellegzetességét egyszerűsége adja: köralakú, belül vonalkákkal díszített gyöngysor vonalkeretben egymást fedő és kölcsönösen kiegészítő TK (Túrkeve) betűk. A pecsét átmérője 20 mm.

10 Városi pecsétek 1791-ből és 1804-ből (3/a és 3/b kép) A Kerületi Közgyűlés fentebb említett rendelkezésére Túrkeve Tanácsa a következőket foglalta jegyzőkönyvébe 1837. május 12-én: „Ezen Közönségnek Petsétjénn emberek emlékezetét fellyül múló idők ólta, s a legrégebb jelek szerént is, - egy négy felé osztott Pais lévén a Czímer — mellyenn keresztül diagonaliter Folyó víz, által ellenben pedig, két, lábaikra felállott Oroszlánok, első lábokon egyenes Kardot tart9 SZML Túrkeve ir. Protoc. Act. Senatorialium 1837. 144-145. old., 376. jkv. szám. - Vö. SZML Jászkun Ker. ir. 1842. Fasc. 4. No. 3374. sz. 10 SZML Túrkeve. Miscellanea 1789-1896. Jelzet nélküli vegyes ir. 1791. - Uo. Túrkeve ir. Capsa C. Fasc. 7. No. 85. számnál. 122