Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.
Az 1863. február 4-én tartott köztanácskozmány a kerületek szervezeti rendjében tapasztalt hiányosságokat akarta pótolni, illetve az emiitett részterületeket szabályozni. A megalkotott néhány eljárási szabály elégtelen volta azonban már a nyár folyamán az 1864-re tervezett költségvetések előkészítésekor világossá vált. Ezért Jankovics főkapitány egy szervezési bizottmányt létesített, tekintettel arra, hogy a költségvetések a közigazgatás és igazságszolgáltatás létszámát és javadalmazását is érintették. Ismét előtűnt, hogy csak rendezett, erős községekre, mint alapokra, fektethető a kerületek közigazgatása. Az ínséges időszak - mely a kerületeket is sújtotta — szintén a racionális és költségkímélő megoldások keresztülvitelét sürgette. 54 A szervezési bizottmány elnöke, Hegedűs Zsigmond Jászkun kerületi első alkapitány lett, tagjai az egyes kerületek kapitányai, a főszámvevő és a központi számvevő, valamint tizennégy tag a három kerületből vegyesen. A november 1-én kinevezett bizottmány feladata volt kimerítő javaslatot készíteni a községek közigazgatásában és költségvetésében szükséges változásokra. A tárgybeli tanácskozásra és javaslattételre szabad kezet kaptak. Az első tanácskozás 1863. december 10-én volt Jászberényben. A közvetlen célt Hegedűs alkapitány 1865. május 30-án kelt jelentésében úgy fogalmazta meg, hogy a községi szervezetet az érvényben levő törvények korlátai közt kell megalkotni, a gépies egyformaság mellőzésével. 5 5 Ugyanekkor az egyöntetűség és könnyű kezelés, az ellenőrizhetőség és a kialakult százados szokások tiszteletben tartása követelményének is meg kellett felelni. A bizottsági jelentés csaknem másfél évvel a megbízás után azzal indokolta a késedelmet, hogy igen nagy politikai hiba lenne ,,az állami alkotásokkal kapcsolatban lévő organikus intézkedéseket talán csak hónapokra, vagy hetekre megelőzni s felesleges műtétek által a kedélyeket izgalomba tartani." 56 A polgári büntetőjogra vonatkozó törvényjavaslatok előkészítése 1862 augusztustól folyamatban volt a kancellárián, a tényleges munka azonban 1864. április 22. után, Zichy Hermann kancellárrá történt kinevezésével indult meg. Zichy az igazságszolgáltatás mellett a közigazgatási reform előkészítését is megkezdte. A munkálatok azonban abbamaradtak, részben a kancellár és a helytartó nézetkülönbségei miatt. Másrészt világossá vált, hogy a reformok megvalósítása csak a magyar országgyűlés összehívásával lehetséges. 1865. január 10-én Zichy kérte az uralkodótól az igazgatási és bírósági szervezet átalakítási munkálatainak leállítását, melyhez Ferenc József hozzájárult. A provizórium megszüntetése ezzel nyilvánvalóvá vált. A hangsúly az országgyűlés előkészítésére és a provizórium megszüntetési módozatainak kidolgozására irányult. A kerületek által kiküldött bizottság ezért úgy vélte, - s a január 8-i kisgyűlés is támogatta elképzelésüket —, hogy az átmeneti korszakra a meglévő községi szerkezetet kell a már említett nézetekkel összhangba hozni. Különösen ügyeltek arra, hogy a 54 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai VI. 1704/1863. ínséges időszak: az Alföldet sújtó 1863-as aszály következménye. 55 BKMÖL Kf. Félegyháza Főbírói Hivatal iratai 992/1865. 56 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai VII. 1516/1865. 110
