Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

akár-melyik vármegye járul. 31 A nemzetiségekkel szemben hasonló pártoló és baráti magatartást tanúsítottak. A nemzetiségek aggódva figyelték az abszolutizmus évei után újra megnyilatkozó politikusok kijelentéseit. A rendszer összeomlása számukra is örvendetes volt, de a 48-as alap helyreállításának programja félelmeket is keltett, vajon a magyar mozgalom nem irányul-e a nemzeti törekvések elnyomására, az egykori politikai hegemónia visszaállítására? Félegyháza a megbékélés, a közös fellépés mellett teszi le a voksát amikor Zágráb megye átiratára biztosítékot ad arról, hogy országgyűlési követe által minden nemzetiségi jogot támogat, ezért — írják — „ha valaki azt mondja nektek, hogy mi magyarok a mi nemzetiségünket és alkotmányos jogainkat a ti rovástokra és a szent korona alatt ősidőktől létező nemzetiségek jogtalan csorbításával akarjuk terjeszteni —, az ilyesmit állító rágalmaz minket, rosszakarónk nekünk, úgy mint nektek."

32 A bizakodás az országgyűlés sikeres működésében még tartott a kerületekben, de az adóbeszedés körüli katonai eljárás, s a feliratok eredménytelensége egyre több kétséget keltett az alkotmányosság teljes és végleges helyreállításában. Az egyes területeken kialakult kettős igazgatás a községekben bizonytalanságot okozott, s bizonyos mértékű bezárkózást váltott ki. A kerületi önkormányzat Finanszírozására oly lelkesen megajánlott háziadó több helységből nem folyt be a kerületek pénztárába. Augusztusra a Jászkun Kerület pénztárában egy krajcár sem maradt. A pénztelenség veszélyeztette a működést.

3 3 Bizonyos mérvű szembenállás alakult ki a községek és a kerületek között. A júliusi jászkun közgyűlésen arról tárgyaltak, hogy „némely községek a községek autonómiáját, csak nem teljes függetlenséggel tévesztik egybe." Figyelmeztetik a helységeket, hogy a „Kerület egyeteme mind azon jogokat, melyekkel a községek felett a régibb gyakorlat, és 1848-ki törvények értelmében bírt, — a községek ügyei felett, ezentúl is teljes mértékben gyakorolni magát jogosan hivatottnak érzi."

34 A közgyűlés elé terjesztett beszámolójában ismét a nagykun kapitány összegezte a községekben kialakult közigazgatási problémákat. A bajok legfőbb okát abban látja, hogy nincsenek „rendezett tanácsok." Ezen nem azt érti, hogy a megfelelő tisztségek nincsenek betöltve. Értelmezése szerint a községi tanácsok akkor mondhatók rendezettnek, ha „az mint elsőbírósági testület ismeri úgy a közönség, mint a magánosok jogait és kötelességeit, ismeri szóval a törvényt és alkotmányt, s ezeknek megőrzését, megtartását, s másokkali megtartatását tettleg is eszközli, továbbá a melynek tagjai minden nemű hozzájuk tartozó ügyek vitelében jártas, ügy avatott egyénekből állnak, és végre a mely Tanácsnak érdekei — úgy vagyoni, mint szellemi tekintetben - a nagy közönség érdekeivel összeolvadnak, s ugyanazonosokká lesznek. 35 Részletesen kifejti azt is, milyen okok miatt alakult ki a meglevő helyzet. Elsődleges oka a 11 éves el31 Uo. L31 F3Cs7 Sz 32/1861. 32 Uo. L 31 F 3 Cs 6 Sz 64/1861. 33 Uo. L31 F 3 Cs 7 Sz 117/1861. 34 Uo. L 31 F 3 Cs 7 Sz 130/1861. 35 SZMLJKKkgy.jkv. 1861. (XIX-33.) 103