Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

eszközölni." 26 A kisgyűlés felháborodva vette tudomásul a közlést, s úgy határoztak, ha majd az országgyűlés megszavazza a kivetendő adóösszegeket, a kerületek is megfizetik azt. Utasították a helységeket, hogy „az adó kivetési és beszedési főkönyvek, naplók és kiskönyvek, a megyei hatósággal nyílt ellenkezésbe levő idegen hatóságnak, avagy egyeseknek egyátaljában ki nem adhatók, azonban az erőszakos fellépés jelen viszonyok közt, hasonló erőszakos eljárással vissza nem tartandó."

27 Valóban országszerte történtek erőszakos adóbehajtások. Ezekről a megyék és az egyes helységek értesítették egymást. Különösen a közvetlen szomszédok, hiszen az adóbehajtásra kivezényelt katonaság előbb-utóbb mindenhová megérkezett. Június közepén Csongrád értesítette Félegyházát

28 — mindkét város a szegedi cs. kir. Pénzügyi Körzeti Igazgatósághoz tartozott — arról, milyen intézkedéseket tettek viszonzásul arra, hogy a várost három hete katonaság szállta meg. Megtagadták az adókönyvek kiadását, a beszállásolást és előfogatolást és egy gaíast sem fizettek. Közgyűlésük úgy határozott, hogy míg minden élelmiszerből ki nem pusztíttatnak, az adófizetést az egyes családoknak sem engedik. Ezért azoknak a házaknak, ahová katonát szállásoltak, élelmiszert juttattak. Az okozott károk megtérítését is magára vállalta a község. Csongrád tanácsa követésre ajánlotta a módszert és csatlakozásra hívta fel Félegyházát, bízva abban, hogy a kormány megismeri a nemzetben rejlő jogvédelmi erőt, lemond a további kényszerítésről, sőt hajlandóbb lesz az országgyűlési feliratban kifejezett - Deák Ferenc feliratáról van szó - nemzeti óhajtás teljesítésére. Félegyháza elfogadta a csongrádi javaslatot és gyűjtést rendezett a csongrádiak megsegítésére.

29 Augusztus közepére Félegyházát is felszólította a szegedi cs. kir. Pénzügyi Körzeti Igazgatóság, hogy a pénzügyminiszteri rendelet szerint augusztus 21-ig adja át az adóbeszedéshez szükséges főkönyveket és összeírásokat. Megígérték, hogy azok átadása esetén szeptember 15-ig — tekintettel a mezőgazdasági munkákra — az adóbehajtást felfüggesztik.

30 A sorsát a többi kerületbeli helység sem kerülhette el. A katonaság segítségével az adóbehajtások változó ütemben, de folyamatosan zajlottak. A Jászkun Kerület önkormányzati életére, és az ország alkotmányos rendjének helyreállításáért folytatott harchoz való viszonyulásra, ezen időszakban minden területen a más törvényhatóságokkal való azonosulási törekvés jellemző. Ez tükröződik az adómegtagadásokban, a megyék feliratainak támogatásában és a kerületek felirataiban is. Legkonkrétabban Jászberény fogalmazta meg e törekvést. Jászberény március 16-i emlékiratában olvasható: a kerületek kiváltságait 1848 lerombolta, de ezzel leomlott az a fal is, mely a „testvéri megyéktől" elválasztotta, akikkel egy szabadságot vagy szenvedést kívánnak, „avagy a legutóbbi időben is hol van jajszó? melyet ajkán kibocsátott volna azért, hogy az úrbéri megváltáshoz, mint 26 Uo. L31 F3Cs7Sz47/1861. 27 Uo. 28 BKMÖLKf. L31 F 3 Cs 7 Sz 67/1861. 29 Uo. L31F3Cs7Sz92/1861. 30 Uo. L 31 F 3 Cs 7 Sz 107/1861. 102