Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.
rendeletek pedig az egyes kerületek levéltárába kerültek. A nagykorúsítási és házasodási engedélyre vonatkozóan a régi kerületi szabályokat állították vissza. A mezei rendőrséget az 1840. évi 9. te. szerint szervezték meg. Az egyes tisztviselők hivatali hatáskörének meghatározásánál szintén az 1848 előtti gyakorlatot fogadták el. A kerületi kapitányok esetében módosítás nélkül tértek vissza az egykori feladatokhoz. A táblabírák feladata lett a polgári és fenyítő törvényszéken - mint 1848 előtt is - a közbíráskodás, mely kiegészült az árvaügyek és telekkönyvek vezetésével, valamint a községek felügyeletével. Az esküdtek feladata polgári és fenyítő ügyekben közbíráskodás, a fenyítő perek ítéleteinek végrehajtása, a kapitányoknak és táblabíráknak segítségnyújtás, és a községi számadások megvizsgálása lett. A volt katonai biztosi hivatalt eltörölték, ezért egykori feladataikat szintén az esküdtek vették át. A szaktisztviselők: mérnök, orvos, ügyész, jegyzők, valamint a számvevő feladatkörét — a szegődményesekhez hasonlóan - az 1848 előtti gyakorlat szerint határozták meg. A községi önkormányzat szervezetének kialakításánál szintén az 1847-es és 1848-as rendeletek és gyakorlat ötvözetét fogadta el a közgyűlés. Törvénykezési szempontból visszaállították a tanácsok elsőfokú bíróságát. Közigazgatási téren a tanács a képviselőtestülettel együttműködve irányította a helyi igazgatást, a képviselőtestület határozatainak végrehajtója lett. Vagyoni kérdésekben a képviselőtestülettel együtt hozott döntések alapján intézkedhetett. Egyebekben a tanács is az 1847. évi jogosultságokat folytatta. A tanács és a képviselőtestület mellett az önkényuralmi időszak alatt is folyamatosan működött gazdasági gyűléseket meghagyták. Elnöke maradt a főbíró, tagjai a birtokosok. A gazdasági gyűlés rendelkezhetett minden olyan vagyoni kérdésben, ami a redemptusokat közösen érintette. A gyűléseken a szavazatokat nem személyek, hanem birtokok arányában számították. Az új önkormányzati szervezet 1861. március 1-től lépett életbe. Jankovics főkapitány hivatala a március 3-5-i közgyűlésen szűnt meg, a hármaskerület irányítását Balajthy Vendel alkapitány vette át. A közgyűlésből értesítették a helytartótanácsot, hogy ezentúl a főkapitány helyett a kerületek közönségéhez intézze leiratait. 17 Április elején az egyes kapitányok végigjárták községeiket, hogy a kialakult viszonyokról a közgyűléshez jelentést tegyenek. A jelentésekből kiderül, hogy az átadások rendben folytak. A községi tanácsok mint elsőfokú bíróságok az 1848. évi és azelőtti gyakorlat szerint megkezdték tevékenységüket. Ehhez a Nagykun Kerületben a kapitány minden községben külön oktatást tartott, sőt az egyik táblabíró által készített 25 lapos írásbeli normatívumot és formulárét is szétosztottak. Zavart a telekkönyvek vezetése körül lehetett tapasztalni. Az értelmesebb nagykun polgárok — amint a kapitány jelentette — a telekkönyveket továbbra is a meglévő gyakorlat szerint vezettetik, de némely lakosok szerződéseiket csak a tanácshoz nyújtják be. A tanács ezeket az 1848 előtti gyakorlathoz visszatérve az adásvételek jegyzőkönyvébe íratta be. 7 Uo. L31 F3Cs6Sz66/1861. 99
